Csillagászat

Amíg nyugodtan aludt, egy futballpálya nagyságú kisbolygó 'súrolta' a Földet

Felfedezése után rögtön egy nappal a Hold pályáján belül száguldott el bolygónk közelében egy futballpálya méretű kis égitest. A becslések szerint egy ehhez hasonló, de valamivel kisebb égitest okozta 111 évvel ezelőtt a szibériai Tunguz-katasztrófát.

_{2019.07.31 09:55ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Föld közelébe évente több tucat kisbolygó kerül a néhány százezertől egy-két millió kilométeres távolságon belül és ma már ezek nem jelentenek hírérték jelentőségű kozmikus eseményt - írta a csillagaszat.hu. Ha azonban a Föld és Hold távolsága között suhan el egy kis égi vándor, akkor az már felkelti a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését is. Így történt most is: 2019. július 24-én Cristóvão Jacques a SONEAR (Southern Observatory for Near Earth Asteroid Research, teljes nevén SONEAR - Phoenix Observaório Astronomico, Oliveira, Brazília) kis távcsővel felfedezett a csillagok előterében gyorsan mozgó kis égitestet. Egyébként Jacques nevéhez több üstökös felfedezése is kapcsolódik az utóbbi években: C/2014 E2 (Jacques), C/2015 F4 (Jacques) és C/2017 K6 (Jacques). A felfedezés a "SONEAR 18" teleszkóppal történet, amelynek adatai: a főtükör átmérője 457 mm (18"), nyílásviszonya 2,9, parallaktikus német szerelésben van felállítva és CCD kamerával készít felvételeket.

_SONEAR

A 2019 OK jelzést kapott kis égitest viszonylag kis méretű távcsővel történő felfedezését a nagy földközelség tette lehetővé július 24-én. A megelőző napokban az aszteroida a Földről nézve még Nap közelében járt, így távcsővel szinte lehetetlen volt rábukkanni. Hamar kiderült, hogy a felfedezése után egy nappal máris földközelben lesz a kisbolygó, amikor mintegy 70 ezer kilométerre haladt el tőlünk (egyötöd Föld-Hold távolság).<br /><br />A pályaszámítások szerint a 2019 OK pályájának félnagytengelye 1,94 CSE, míg napközelben alig  0,46 CSE-re kerül központi csillagunktól (kb. a Merkúr távolságában), naptávolban pedig 3,43 CSE-re, a kisbolygók főövéig eltávolodik. A pálya excentricitása 0,762, 1,4 fokos hajlásszöggel az ekliptikához. Keringési ideje 2,71 év. Mindent egybevéve az új kisbolygó az Apollo típusú földközeli aszteroidákhoz tartozik. Jelen földközelsége idején még a soron következő napközelsége előtt járt, amire egyébként 2019. szeptember 10-én kerül majd sor.

Az első becslések szerint a 2019 OK földközeli kisbolygó mérete mintegy 100 méter lehet, vagyis egy futballpálya méretű objektumként száguldott el a Föld mellett július 25-én, mintegy 70 ezer kilométerre, ami nagyjából a geostacionárius mesterséges holdak távolságának kétszerese.

A 2019 OK becsült mérete az 1908-as szibériai Tunguz-eseményt előidéző kisbolygó méretéhez hasonló. Újabb modellek szerint a Tunguz-eseményt 100 méternél kisebb, mintegy 30-40 méteres meteoroid idézhette elő. A meteoroidok az 1-100 méter közötti méretű, a kisbolygóknál kisebb égitestek, de a felső mérethatárhoz közeli méretű meteoroidokat a szakma is és a sajtó is megszokásból kisbolygónak nevezi. A Tunguz és a cseljabinszki meteoroidok alapján (utóbbi mintegy 15 méteres kis égitest lehetett) a néhányszor tíz méteres testek becsapódásai is már képesek egy város méretű, illetve regionális katasztrófát okozni bolygónkon.

Fontos itt kihangsúlyozni, hogy ma nem ismerünk olyan konkrét természetes kis égitestet, amely a jövőben ütközne bolygónkkal, így a 2019 OK Apollo aszteroida sem jelent veszélyt. Azonban a földközeli kisbolygók pályája hosszú idő alatt olyanná is változhat, ami a Földdel való ütközési pályát jelenthet, de ma nem ismerünk ilyen pályán mozgó égitestet. Mindenesetre gondot kell fordítani a földközeli égitestek megfigyelésére, felfedezésére, nyomon követésére, fizikai tulajdonságaik megismerésére, illetve a jövőben potenciálisan veszélyes kis égitestek jelentette veszély elhárítására.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter