Tűzhányó

Magmát találtak az erdélyi vulkán alatt

Magyar, román, francia és svájci kutatók vizsgálták évekig a Hargita megyei tűzhányót.

2019.07.25 10:58ma.hu

Meglepően sok olvadék lehet a székelyföldi Csomád-vulkán alatti magmatározóban. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy kis időn belül kitör, hanem hogy olyan régóta szunnyadó tűzhányóról van szó, amely alatt van még magmakása, ezért fennáll az aktiválódás lehetősége – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból, amelynek előzményét és részleteit Harangi Szabolcs budapesti geológus, vulkanológus ismertette a kronikaonline.ro-val.

A Csomád-vulkán kráterjében alakult ki a Szent Anna-tó. A székelyföldi tűzhányót főként a vulkáni kőzeteken keresztül tanulmányozták • Fotó: Csomád Vulkánexpedíció

Nemzetközi szinten is újdonságnak számít az az eredmény, amelyre magyar, román, francia és svájci kutatók jutottak a székelyföldi Csomád-vulkán vizsgálata közben. Az Earth and Planetary Science Letters tudományos lapban frissen megjelent tanulmány szerint nemcsak a köztudottan működő vulkánokat kell figyelni, hanem a hosszan, akár több tízezer éven keresztül szunnyadó tűzhányókat is. "Amíg magma van alattuk, ezek is kitörhetnek" - mondta el a Krónika megkeresésére Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, a tanulmány egyik szerzője. Kifejtette, a Hargita megyében található vulkánt már több mint 15 éve kutatják, főként az adta az inspirációt, hogy 2002-ben Szakács Sándor kolozsvári geológus, vulkanológus egy konferencián felvetette a vulkáni veszély lehetőségét.

Kitörhet az erdélyi vulkán

Nem szűnt meg a lehetősége annak, hogy az erdélyi Csomád-vulkán egyszer még működésbe lépjen>>>

"A spekulatív, gondolatébresztő előadás után elkezdtük kutatni, hogy ez a feltételezés alátámasztható-e tudományos adatokkal, illetve vizsgáltuk a Csomád-vulkán jelenlegi állapotát. Sok része volt a kutatásnak: meghatároztuk a vulkánkitörések időpontját, valamint a kitörések közötti időtartamot, tehát a szunnyadás idejét" - részletezte a budapesti geológus. Hozzátette, arra következtettek, hogy a Csomád nagyon hosszan szunnyad, volt olyan a történetében, amikor több mint 100 ezer évig nem működött. Megfordítva ez azt jelenti, hogy még 100 ezer év nyugalom után is kitört. Azt is pontosították, hogy 30 ezer éve volt az utolsó vulkánkitörés. "A halandó ember azt gondolja, hogy ha ennyi ideig nem működik egy vulkán, akkor az inaktív. Egyébként nagyon sok tudós is így gondolja, sőt a vulkanológusok olyan határt húznak meg, hogyha egy vulkán 10 ezer éven belül nem tört ki, akkor azt nem tekintik potenciálisan aktívnak" - mutatott rá a szakember. Harangi Szabolcs elmondta, főként a vulkáni kőzeteken keresztül tanulmányozták a Csomádot. A kőzetekből kiszedett cirkon kristályok vizsgálatával azt is megállapították, hogy a magmakamra, pontosabban a magmatározó ott van a vulkán alatt akkor is, amikor nem működik. Ennek értelmében az elmúlt egymillió évben mindig volt magma a térség alatt. A cirkon kristályok alapján kimutatták, hogy a magmakamrában folyamatosan található olvadék. Amikor épp szunnyadási időszak van, akkor egyfajta magmakása található a magmatározóban, ez azt jelenti, hogy több mint 70 százalék kristály alkotja a magmát. A vulkanológus szerint ez önmagában nem tud kitörni, ezért a következő lépésben megnézték, hogy jelenleg van-e még ilyen magmakása a vulkán alatt. Ezt soproni geofizikusok segítségével kezdték el vizsgálni 2010-ben, és 2015-ben arra a következtetésre jutottak, hogy "geofizikai anomália" van 8-20 kilométer mélységben, tehát ott még lehet olvadékot is tartalmazó magma.

"Ez nagyon fontos pont volt, és a további vizsgálat eredménye most jelent meg a tanulmányban. A legutolsó vulkánkitörés kőzetét vizsgáltuk: kísérletileg meghatároztuk, hogy milyen tulajdonságai vannak, milyen úgynevezett elektromosvezető-képessége van. A kapott adatokat összevetettük a geofizikai adatokkal, ezenkívül a vulkáni kőzetben levő ásványok, kristályok vizsgálatával meghatároztuk, hogy hol történt a kristályosodás, és ez összevágott a geofizikai anomáliával" - fogalmazott a kutató. Hozzátette, a különböző vizsgálatok eredményeit értelmezve rájöttek, hogy meglepően sok olvadék lehet a Csomád alatti magmatározóban. Ez nem azt jelenti, hogy kis időn belül kitör, hanem azt, hogy ez egy olyan hosszan szunnyadó tűzhányó, amely alatt van még magmakása, ezért fennáll az aktiválódás lehetősége. "Hangsúlyozom, ez csak egy lehetőség, semmi nem mutat arra, hogy kitörés készülne. A vulkánok alatt nagyon hosszú ideig van magmakása, 10-100 ezer éven keresztül, és amíg ez ott van, adott a lehetőség a kitörésre" - mondta Harangi Szabolcs. Hozzátette, a tanulmánynak nagyon fontos üzenete: azok a vulkánok is kitörhetnek, amelyekről eddig azt gondolták, hogy olyan hosszú ideig nem működtek, hogy már biztos nem fognak újra működni - ebből a szempontból a Csomád egyfajta alaptanulmány. A vulkanológus szerint fontos, hogy további kutatásokat végezzenek a Csomádnál. Folyamatosan mérik a gázok összetételét Kis Boglárka Mercédesz kolozsvári geológussal. Nemrég publikálták azokat az eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy a szén-dioxid-gázok összetétele is azt jelzi, hogy magmából származnak. Azt is vizsgálják, mennyi idő alatt képes egy ilyen magmatározó úgymond reaktiválódni - tehát mennyi idő alatt történhet olyan változás, ami a teljesen inaktívnak tűnő állapotból aktív állapotra vált.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.