Csillagászat

Szokatlan aszteroida-aktivitással küzd a NASA

El kell találniuk a tű fokát.

2019.04.18 08:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A NASA Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer (OSIRIS-REx) missziójának űrszondája az idei év elején állt pályára a Bennu körül és rögtön számos meglepetéssel szolgált. Január 6-án az aszteroidáról kilövellő apró részecskékből álló felhőt észlelt a kutatócsoport, melyet a következő hónap során még 10 hasonló esemény követett.

A Bennu tehát nem egy régi kozmikus ütközés fagyott maradványa, hanem egyike a nagyjából egy tucat ismert „aktív” aszteroidának. Azaz megfigyelhető, hogy a Bennu rendszeresen anyagot bocsájt ki az űrbe - írta a csillagaszat.hu.

A Bennu földi megfigyelései alapján azt várták, hogy a felszínét apró kavicsok borítják, amelyek nem képesek hőt tárolni. Az OSIRIS-REx-et úgy tervezték meg, hogy egy ilyen sima felszínről mintát tudjon gyűjteni, így 50 méter átmérőjű kör alakú, biztonságos területre van szüksége a felszín megközelítéséhez. Viszont nincs ilyen, mondták a küldetés kutatói, találtak azonban több, kisebb sziklamentes övezetet, melyekből elképzelhető, hogy fog tudni mintát venni. Abból ítélve, hogy eddig milyen jól kezelte a manővereket, „Megpróbáljuk eltalálni a tű fokát.” – mondta Rich Burns, az OSIRIS-REx projekt menedzsere.

Az OSIRIS-REx ezidáig is óvatos misszió volt. A japán Hayabusa-2 küldetéssel ellentétben, mely a Ryugu aszteroidához érkezése után fél évvel mintát gyűjtött, az OSIRIS-REx csak 2020 júliusában, a pályára állás után másfél évvel tervezi a mintavételezést. Ez a menetrend pedig Lauretta elmondása szerint nem változott. A kutatók reményeik szerint nyárig megtalálják az ideális mintagyűjtő helyszínt. Addig pedig még sok felfedezni való marad a pörgettyű formájú aszteroidáról, például a kilövellő felhőkkel kezdve, melyek akár több m/s-os sebességgel képesek apró részecskéket az űrbe repíteni.

NASA

Éppen azután, hogy a Bennu körül pályára állt az OSIRIS-REx, az aszteroida napközelbe került. Más ismert aktív aszteroidák, melyek mind a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben vannak, hasonlóképpen spricceltek részecskéket, ahogyan közelebb értek a Naphoz. Elképzelhető, hogy a Bennu „részecske-szökőkútjai” is ehhez hasonlóak, esetleg a vízjég szublimációja hajtja őket. „De ezen kívül még több tucat elmélet létezik” – mondta Lauretta. „Egyelőre még nem tudjuk a helyes választ.”

A Bennu felszínén levő becsapódási kráterek gyakoriságából ítélve az aszteroida akár 1 milliárd éves is lehet, idősebb, mint korábban gondolták. A kráterekből ítélve az alakját már korán elnyerte, nem pedig később a Nap hatása miatti forgás következtében alakult ki. Vannak arra utaló jelek is, hogy a pólusoknál levő anyag az egyenlítő felé húzódik, ami geológiai aktivitást jelenthet. Bár sok izgalmas megválaszolandó kérdés van, végső fokon a küldetés célja, hogy a valaha vett legnagyobb mennyiségű aszteroida mintát juttassa vissza a Földre. Ez valamikorra 2023-ra várható, de Lauretta hozzátette: „A kihívás jóval nagyobb lett, amióta megpillantottuk a Bennu felszínének valódi természetét.”

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.