Történelem

Hétmillió koronáért kelt el egy páratlan dokumentum

Hétmillió koronáért kelt el egy Husszal összefüggő 15. századi dokumentum Prágában.

2019.02.26 23:30ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem bírta a versenyt a Nemzeti Könyvtár, ezért 7,2 millió koronáért (91 millió forint) magánszemélyhez került egy 1414-ből származó páratlan, a huszitizmus alapítójához köthető cseh egyházjogi dokumentum egy vasárnapi prágai árverésen - jelentette a CTK cseh hírügynökség. A dokumentum volt és új tulajdonosának nevét nem hozták nyilvánosságra.

Az egyedi eredeti kézirat értékét növeli, hogy összefüggésben van a cseh történelem egyik kimagasló személyiségével, Husz Jánossal (1369-1415), aki meg akarta reformálni a katolikus egyházat. A pergamenre írt közjegyzői feljegyzés pecséttel van hitelesítve és egyetlen a maga nemében Csehországban. A feljegyzés ugyanakkor kitűnő példája a 15. századi jogi érvelésnek, ezért a cseh Nemzeti Könyvtár is érdeklődött iránta, de a licitáláson elért árat már nem tudta megfizetni.

A feljegyzés részletesen megindokolja miért kell Jeszenicei János (Jan z Jesenice) jogászt és prédikátort megfosztani az egyházjogi doktorátusától és Husz Jánossal összefüggésben miért kell átokkal sújtani. Jeszenicei János Husz János barátja és védője volt. "Ez a dokumentum nagyon jól kiegészítette volna a huszita korral és az akkori reformációval kapcsolatos kézirattárunkat" - nyilatkozta Martin Kocanda, a Nemzeti Könyvtár főigazgatója a CTK-nak. Az aukciós ár azonban magasabbra kúszott, mint amennyit könyvtárunk megengedhet magának - jegyezte meg.

Antonín Stanek kulturális miniszter pedig kivételesen nagy összeget, hatmillió koronát bocsátott a Nemzeti Könyvtár rendelkezésére a ritkaság megvásárlására. A leütési ár azonban végül 6,1 millió korona volt, amelyet még terhel a 18 százalék árverési jutalék.

Zdenek Uhlír, a Nemzeti Könyvtár szakértője szerint rendkívül értékes és fontos történelmi dokumentumról van szó. A nagyon apró betűvel, latinul írt, még lefordításra váró feljegyzés elemzéséből valószínűleg kideríthető, hogy valóban jogi vagy pedig hatalmi, politikai döntésről volt-e szó - mondta.

"A doktorátusokról akkoriban az egyetemek döntöttek. Az egyetemek autonóm jogi személyeknek számítottak, nem voltak részei az egyházi hierarchiának, tehát a pápai bíróságoknak. Ilyen szempontból nagyon érdekes áttanulmányozni azt az érvelést, amellyel Petr Nardi pápai megbízott a doktorátus megvonását megindokolta" - fejtette ki Uhlír. Úgy vélte: ez a dokumentum is azt a nézetet látszik alátámasztani, hogy a Husz Jánossal kapcsolatos korabeli eljárásokat nem éppen az egyházi jog szerint folytatták le.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.