Csillagászat
Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön
A tudósok reményei szerint a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is.
2018.12.15 15:10MTIAz akár 3,9 milliárd évvel ezelőtti lehetséges élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön - jelentették ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2020-as Mars-missziójának kutatói.
A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. A tudósok reményei szerint a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is - írja a BBC hírportálja.
"Úgy véljük, hogy a Marson például nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét" - mondta Ken Williford, a NASA kaliforniai Jet Propulsion laboratóriumának munkatársa.
A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő.
"Szóval paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek" - tette hozzá a szakember.
Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.
A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.
A legnagyszerűbb forgatókönyv az lenne, ha a marsjáró az úgynevezett sztromatolitokra - cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet a Földön - hasonló képződményekre bukkanna a Marson.
A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.
Ken Farley, a misszió vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) őszi találkozóján beszélt arról, hogy az új marsjáró ugyanazt a technológiát fogja használni a landoláshoz, mint a Curiosity, egyetlen új kiegészítéssel, amely még precízebbé teszi majd a landolást.
A szakember szerint már azt az útvonalat is kidolgozták, amelyen közvetlenül a landolást követően fog haladni a robot.
A marsjárót egy olyan navigációs rendszerrel is felszerelték, amely révén a jármű "szabad kezet kap" abban, hogy kiválassza a legjobb útvonalat az egyes célállomások között.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 12:50 EURO-2024 - Kijelölték a játékvezetőket
- 12:29 Nemzetközi együttműködéssel fogtak el szlovák fegyverkereskedőket Magyarországon és Szlovákiában
- 12:25 Brüsszelben tiltakozást szerveztek a tanárok, több ezren vonultak utcára
- 11:35 Ursula von der Leyen: az EU a gázárak csökkenésére számít
- 11:32 Nagy Márton: turisztikai versenyképességet erősítő támogatási program indul
- 11:25 NMHH: politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
- 11:05 'Add ide a telefont, vagy megszurkállak' - késsel rabolt ki egy gyereket egy jánoshalmi férfi
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06