Történelem

Megtalálhatták, hol dőlt el a mohácsi csata

A kilenc éve kezdődött terepi kutatás során összegyűlt adatok és leletek alapján egyre valószínűbb, hogy a mai Majs határában pontosan azonosítható az a terület, ahol a magyar lovasság jobb szárnyát felmorzsolták a janicsárok.

2018.11.14 20:29ma.hu

„2009-ben kezdtük a közös munkát Dr. Négyesi Lajos hadtörténésszel, aki már korábban a mohácsi csata forrásaiban szereplő, a történések szempontjából kulcsfontosságú Földvár falut igyekezett azonosítani. A megtalálás azonban nem csak a mi érdemünk, hiszen egy helytörténész felszíni cseréptöredékek gyűjtésével már korábban felvetette, hogy a szemtanú, Brodarics István által említett település a mai Majs határában, attól keletre állhatott. Roncsolásmentes kutatási technikákkal már hét évvel ezelőtt azonosítottuk a Földvárként sejtett falu utcáját és többet az egykor mellette állt épületekből is. Tőle kissé délre egy egyenesen futó anomáliát is megfigyeltünk, amely a még igazolásra váró teóriánk szerint az egykori török ágyúállások védőárkának egy szakasza lehetett” - mondta el a muemlekem.hu-nak Bertók Gábor régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársa. „A 2016 tavaszán elkezdett szisztematikus fémkeresős kutatás is azt igazolja, hogy a sorsdöntő ütközet kulcsfontosságú helyén járunk.”

Bár a mohácsi csata a magyar történelem hatását tekintve egyik legfontosabb eseménye, s már a 19. század óta kutatják, az ütközet eddigi helyszíneit nem sikerült még minden kétséget kizáróan azonosítani. Sátorhely határában áll ugyan a csata emlékműve, ám az az ott azonosított, de teljességükben nem feltárt tömegsírok miatt nyitották meg éppen ott 1976-ban. Itt több száz elesett katona maradványait rejtik a sírok, ami a töredéke az ütközet óvatos becslés szerint is legalább tizenötezres emberveszteségének. A temetkezések hiányának oka még ma is megfejtésre vár, bár a sírokat csak ásatásokkal lehetne felfedezni, amelyekbe vaktában természetesen nem vágtak bele a többnyire mezőgazdaság alatt álló, hatalmas területen.

„Az eltemetett csontmaradványokkal ellentétben a talaj közelében lévő fémet viszonylag könnyen meg lehet találni. A fémtárgyak gyűjtése a feltételezett csatatéren azért fontos, mert a csata helyszínen maradt leleteinek legnagyobb része ebbe a kategóriába tartozik: ólomlövedékek, nyíl- és számszeríjhegyek, fegyvertöredékek, sarkantyúk, patkók, nem beszélve a korszakra keltezhető érmékről. Önkénteseink nem csak összegyűjtik ezeket, de a helyüket centiméteres pontossággal rögzítjük és térképezzük is. Természetesen egy ólomgolyó származhat más korszakból is, amikor azonban több tucatot találunk egy kis területen, akkor már valószínűsíthető, hogy egy összecsapás helyét jelzik. Ráadásul a korszakban a kézifegyverekkel legfeljebb 200-300 méterre lehetett ellőni, így valóban segíthetnek lehatárolni az összecsapások helyszíneit” - tette hozzá Bertók Gábor.

Az így kapott térkép pedig meglepő hasonlatosságot mutat azzal a képpel, amelyet Brodarics István, a csata legfőbb magyar krónikása, illetve más források elénk tárnak. Eszerint a dombról elsőként leereszkedő ruméliai hadtest a falutól délre tábort verni készült, és eközben egy sáncot és egy árkot alakított ki, hogy a másnapra tervezett ütközethez felállítsa az ágyúsorát.

A szintén szemtanú Dselálzáde Musztafa török történetíró beszámolói a mohácsi csatáról, Brodarics megemlékezésével együtt meglehetősen pontos képet rajzol a történtekről.

A puskagolyók által rajzolt térképpel együtt ez nagyon jól olvasható, hiszen van egy leletsűrűsödés a falutól délre egy teljesen egyenesen futó, észak-déli irányú sávban (itt érhetett véget a török tüzérség vonala, amelynek árkát még más szakaszokon is igazolni kell), illetve egy komoly betüremkedés a török vonalak mögé a tüzérség vonalától nyugatra, a domb tövében. Feltehetően itt tört át az első roham (vagy engedték be őket, hogy könnyebb célpontot nyújtsanak), s ezen a részen halhatott meg Tomori Pál is, aki a csatát, s azon belül a jobb szárnyat vezette. Ez gyakorlatilag az ütközet végét jelentette, a magyar (azaz a sok zsoldos miatt nemzetközi) sereget fizikálisan is megsemmisítette a török túlerő.

„Brodarics István ír egy, a faluhoz tartozó templomról is, amikor felidézi a csata helyszínét. Majs mai temploma a dombháton, a hajdani Földvártól talán kétszáz méternyire áll. Ez ugyan egy 18. századi épület, azonban padlója alatt a talajradaros vizsgálat során egy feltehetően kis körszentéllyel bővített rotunda, vagyis körtemplom maradványait azonosítottuk. Ez egy meglehetősen korai, leginkább a 12. századra jellemző forma, akár ezt is láthatta a szemtanú” - mondta a régész. „Brodarics beszámol egy mocsaras részről is tőlük jobbra, köztük és a Duna közt, amiről feltehető, hogy a ma már ásott medrű csatornaként létező egykori Borza patak medre lehetett. Itt is sokan meghaltak, s talán az egykor ingoványos területre kevésbé merészkedtek be a csata után a fosztogatók, így az emberi maradványok mellett tárgyi leletek is előkerülhetnek.”

Jelenleg a legfontosabb feladat annak az igazolása, hogy az egyenes vonalban futó földbolygatás valóban a török ágyúállás sánca. Erre a közeljövőben sor kerül, azonban meglehetősen lassan haladnak, hiszen a kutatást társadalmi munkában, önkéntesként végzik. Némi anyagi támogatással nem csak a leletek feldolgozására, az anyagvizsgálatokra lehetne sort keríteni, de már az is sokat számítana, ha az üzemanyag- és szállásköltség szintjén támogathatnák a gyakran több száz kilométerről érkező fémkereső önkénteseiket.

Nyolc év múlva, 2026-ban lesz a magyar középkor végét jelentő csata ötszázadik évfordulója. A régészeti kutatásoknak hála addig még szaporodni fognak  ismereteink egyik legnagyobb nemzeti tragédiánkról.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.