Szén-dioxidra jellemző infravörös sugárzás

Újabb lépés a földönkívüli élet detektálása felé

Szén-dioxidot találtak egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében: a Hubble Űrtávcső nagyon érzékeny méréseivel kimutatták a szén-dioxidra jellemző infravörös sugárzást a HD 189733b exobolygó színképében.

2008.12.16 12:11hirek.csillagaszat.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A HD 189733b jelzésű fedési exobolygó a forró Jupiterek közé tartozik, így felszínén túl magas a hőmérséklet az általunk ismert élet számára. A Hubble Űrtávcső új mérései azonban igazolják, hogy már jelenlegi műszereinkkel is képesek vagyunk kimutatni olyan gázokat más bolygók légkörében, melyek akár biológiai eredetűek is lehetnek (de természetesen ezek önmagukban nem igazolnak semmit, hiszen élettelen folyamatokban is kialakulhatnak).

Ugyanennél a bolygónál sikerült nemrégiben vízgőz és metán jeleit is detektálni, így egyre részletesebb kép rajzolódik ki a 63 fényévre található rendszerről. Mark Swain (JPL) és munkatársai a HST NICMOS műszerével vizsgálták a HD 189733b infravörös sugárzását. A mérésekből nemcsak a szén-dioxid, hanem a szén-monoxid jelenléte is kimutatható volt, de a nagyobb visszhangot az előbbi okozta, mivel a földönkívüli életre vadászók számára a szén-dioxid a fontosabb.

A spektrumok részletes modellezéséből a légköri szén-dioxid mennyiségét is meg tudták becsülni, azaz a módszer mindenképpen alkalmas hasonló vizsgálatokra más bolygóknál is. A mérésben kulcsfontosságú szerepet kaptak a bolygó fedései: 2,2 naponta eltűnik csillaga mögött, amivel lehetővé válik a központi égitest bolygó nélküli színképének nagyon pontos rögzítése. Amikor előbukkan a bolygó a csillag korongja mögül, már a két égitest együttes spektrumát lehet fölvenni, amiből levonva a csillag hozzájárulását megkapjuk a bolygó nappali oldaláról érkező infravörös fény színképét.
 
A konkrét mérésből semmi sem következik a földönkívüli életre vonatkozóan, sikere mégis nagyon fontos eredmény, mert a jövő infravörös műszerei, elsősorban a James Webb űrtávcső a 2010-es évek közepétől, ezzel a módszerrel fogják vizsgálni az addig detektált Föld típusú bolygók légkörét. Azaz várható, hogy az életfolyamatokkal kapcsolatba hozható molekulák csillagászati detektálása akár már a következő évtizedben rutinszerűvé válhat, ami fantasztikus távlatokat nyithat az élet nyomait kutatók számára.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.