Állati
Vörös macskamedvékkel gyarapodott a Nyíregyházi Állatpark
Elvégezték az első orvosi vizsgálatokat a kilenc hete született vörös macskamedve (Ailurus fulgens) ikerpáron a Nyíregyházi Állatparkban. A nőstény utódok egészségesek és szépen gyarapodnak.
2018.08.09 12:41MTIA kis pandáknak is hívott állatok szülei négy éve vannak közös kifutóban, a tenyészpár Ting-ting nevű tagja Pozsonyból, míg Szecsuán a dublini állatkertből érkezett a Nyíregyházi Állatparkba az Európai Fajmegőrzési Program keretében - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezető-szóvivője a kölykök állatorvosi vizsgálata után csütörtökön az MTI-vel.
Elmondta, a fogságban nagyon nehezen szaporodó állatfaj utódainak születése nagy szakmai sikernek számít. Az ikerpár tagjai szürke bundával látták meg a napvilágot, az első hetekben teljesen magatehetetlenek voltak, a szemük is csukva volt. Ebben az időszakban az anya szinte egész nap a kicsinyeivel volt, most már azonban csak a szoptatáskor keresi fel őket.
A most kilenchetes, vörös bundás kölykök gyorsan növekednek, az ebben a korban szokásos orvosi vizsgálaton meghatározták ivarukat és megmérték testsúlyukat. Mindkét nőstény egészséges és szépen gyarapodik - tette hozzá a szóvivő.
A vörös macskamedvék a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben. Bozontos, hosszú farkukat fejpárnának vagy takarónak is használják.
A vörös macskamedve név az állatok medvére emlékeztető külsejére utal, emellett ugyanolyan jól másznak fára és ugyanúgy nyalogatják magukat tisztára, mint a macskák. Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is.
A nap bármely szakában aktívak lehetnek, de főleg alkonyatkor járnak táplálék után. Átlagosan a napnak csupán alig több mint felét töltik ébren, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki.
Nevével ellentétben nem áll közelebbi rokonságban a jól ismert óriáspandával, csupán annyira, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik.
Napjainkban alig tízezer egyed él vadon, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése, illetve az orvvadászat miatt. Nepálban például korábban a bundájáért vadásztak rájuk, amelyből sapkát készítettek, Kínában pedig a farkát használták seprűnek.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 3:30 Gyermekrajzpályázatot hirdet a MÁV a balesetek megelőzése érdekében
- 2:30 ÉKM: már több mint 7 millió vármegye- és országbérletet adtak el
- 1:30 Profession.hu: globálisan a munkavállalók 23 százaléka keres külföldön állást, a magyaroknak 15 százaléka
- 0:30 Szeptemberben Szegedre érkeznek a világ legjobb hőlégballonosai
- 23:30 Bakondi György: az unió migrációs politikája ellentétes az európai emberek érdekeivel
- 22:30 Czomba Sándor: már fél éve folyamatosan emelkedik a reálbér
- 21:30 Több mint 170 ezer külföldi is szavazhat az önkormányzati választáson
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06