Hoppá

Hamisítvány lehet a világ egyik legtitokzatosabb ereklyéje

Egy törvényszéki vizsgálat szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a középkorból származik a Krisztus halotti lepleként számontartott torinói lepel. A kutatók a vérnyomoknak vélt vörös foltokra helyezték a hangsúlyt a vizsgálat lefolytatása során.

2018.07.19 14:32MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A torinói lepel a legenda szerint názáreti Jézus halotti leple: az evangéliumok szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták azt követően, hogy levették a keresztről, majd ebben is temették el.

A 4,37 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvásznon egy megközelítőleg 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata rajzolódott ki, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szíve tájékán.

Az ereklye eredetiségét mindazonáltal eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, a tudósok a mai napig vitáznak róla. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik. A római katolikus egyház nem foglalt hivatalosan állást a lepel eredetiségét illetően.

A kételkedők szerint a vászon egy mesterien kivitelezett középkori hamisítvány. Az 1988-ban elvégzett szénizotópos kormeghatározás szerint 1260 és 1390 közötti időszakból származik, ám sokan megkérdőjelezik az eredmények pontosságát is. A mostani vizsgálat kizárólag azokra a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrált, amelyek az áldozat bal kezén és alkarjain lévő sebekből, valamint a Biblia szerint egy lándzsa okozta oldalsó sérülésből származhatnak.

A vizsgálat során az önkéntes csuklójára illesztett apró cső segítségével szimulálták a keresztre feszítésnél használt szög okozta sebből csepegő vért. A lándzsa okozta oldalsó sérülésből származó vér folyási irányát pedig egy próbababán vizsgálták. A különböző eszközökkel végzett elemzések azt mutatták, hogy a sebekből eredő vér folyási iránya nem egyezik meg a lepelről készített nagy felbontású képeken látható foltokkal, hiába vett fel különböző fekvő helyzeteket az önkéntes.

Az amerikai, nagy-britanniai és svájci egyetemek kutatói által elvégzett 1988-as tesztek eredményét a hívők egy része megkérdőjelezi, arra hivatkozva, hogy a leplen végzett helyreállítási munkálatok az elmúlt évszázadokban befolyásolhatták az eredményeket.

Az olaszok által La Sacra Sindoneként emlegetett leplet a torinói Keresztelő Szent János-székesegyházban őrzik, és csak különleges alkalmakkor tárják a nyilvánosság elé.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.