Elmélet

Nem az égitestek felszínén kellene az űrlényeket keresnünk!

Az új elmélet szerint nem a földszerű exobolygók kutatásával kellene foglalkoznunk, ha meg akarjuk találni a földönkívüli értelem nyomait.

2017.10.31 17:07ma.hu
hirdetés

Ugyanis elképzelhető, hogy "más, fejlett társadalmak olyan, kifinomult mesterséges intelligenciát hoztak létre, amely kiköltözött a világűrbe". Értsd: egyfelől posztbiológiai teremtményeket kellene keresnünk; másfelől nem az égitestek felszínén. Amihez Shostak, a világ egyik vezető SETI-kutatója azt is hozzáteszi, hogy valószínűleg még mintegy 20 évet kell várnunk a sikerre. Az Űrvilág.hu szerint ha rákeresünk a Google-lel, akkor azt fogjuk látni, hogy nagyon hasonlókat mondott akár 2014-ben, akár 2011-ben - sőt, már 2003-ban is.

De nem is annyira ez most az érdekes a számunkra (bár ez is elgondolkodtató), hanem inkább az, hogy a Shostak-féle posztbiológiai értelem keresésének koncepciója mögött egy olyan meggyőződés áll, amely a társadalomtudományok számára ma már tökéletesen elfogadhatatlan annak ellenére is, hogy nem annyira a tudomány és az ismeretterjesztés, mint inkább a tudományos ismeretterjesztés és a szórakoztatás határán mozgó a pop-sci irodalomban még mindig népszerű. Ez pedig az ún. unilineáris fejlődés elve, vagyis az, hogy az idegen civilizációk valószínűleg (sőt, valószínűleg szükségképpen) ugyanazt a fejlődést futják be, mint mi. Ez az 1950-es, 1960-as években, a SETI kialakulásának idején volt általános meggyőződés (addig bezárólag, hogy Kardasov is ugyanilyen - unilineáris - megfontolásból vélte úgy, hogy minden civilizáció tipizálható a növekvő energiafogyasztás alapján).

Azóta viszont nyilvánvalóvá vált, hogy semmi sem szól mellette: a társadalmak fejlődése a lehetőségek egyfajta fázisterén belül történik, vagyis ami nem lehetséges, az értelemszerűen nem következik be, ami viszont lehetséges, akár be is következhet - de nem szükségszerű, hogy így legyen. Értsd: még ha valóban elképzelhető is, hogy egy civilizáció átlépi a posztbiológiai küszöböt (amit egyébként egyelőre nem tudunk, hogy tényleg így van-e), azért semmiképpen sem szükségszerű a dolog. Egy társadalom dönthet úgy, hogy etikai, vallási, társadalmi stb. megfontolások miatt nem tesz meg egy a lépést, és mondjuk nem enged korlátlan teret a mesterséges intelligencia előretörésének. Választás kérdése, hogy előbb a mesterséges intelligencia felé indulunk-e; majd pedig erre is haladunk tovább. Mint ahogy választás kérdése lenne egy hipotetikus idegen civilizáció esetében is - mármint ha náluk egyáltalán felvetődne a lehetőség, és nem teljesen más irányba indulnának el - írta Galántai Zoltán.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.