Környezet
Csaknem 10 négyzetkilométeren terül el egy tuskógomba
Az erdőkárosító tuskógombák genetikáját vizsgálták szegedi és soproni kutatók.
2017.10.31 09:20MTISzegedi és soproni kutatók a tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött.
A Nature Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban megjelent eredményeik hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában és segítik az erdészeti védekezést, valamint a komplex soksejtűség eredetének megértését is - olvasható az Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott közleményében.
A tuskógombák (Armillaria-fajok) az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak, rizomorfokkal, vagyis gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után. A rizomorfok hatalmas területeket képesek behálózni. A világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő szervezete egy oregoni Armillaria-egyed, amely csaknem 10 négyzetkilométeren terül el.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó Nagy László és kutatótársai, a Soproni Egyetemmel együttműködésben (Sipos György vezetésével) négy Armillaria-faj örökítőanyagát vizsgálták, genomjukat 22 másik gombafajéval hasonlították össze.
Az Armillaria-fajok a fehérkorhasztó gombák közé tartoznak, vagyis képesek a növényi sejtfal minden komponensét - a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint - bontani. Emellett gyakran azzal tudnak versenyelőnybe kerülni más gombákkal szemben, hogy az élő fákat is megtámadják.
A kutatásból kiderült, hogy az evolúció során az ezen folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg. Az élő fák megtámadásában kulcsszerepet játszó gének és enzimek megismerése később akár védekezési lehetőségeket is adhat az erdészek kezébe.
A kutatók feltárták a rizomorfok fejlődésének genetikai hátterét is.
Eredményük szerint a rizmofrok szerkezete összetettségének háttérben ugyanaz az ősi genetikai eszköztár áll, amely a termőtest szerkezetének kialakításában is szerepet játszik. Vagyis, ellentétben az uralkodó nézettel, a rizomorfok kialakulásának hátterében nem új gének állnak, hanem a már meglevő gének szabályozása változott meg ún. génregulációs hálózatok újrahuzalozása révén.
Ez a felismerés nemcsak az Armillaria-fajok rendkívüli terjedési képességeit segíthet megmagyarázni, de sokat elárulhat a termőtestek kialakulásának mechanizmusáról, sőt, általában a komplex soksejtűség eredetéről is.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 16:31 Három frontszakaszon számolt be haladásról az orosz védelmi minisztérium
- 16:10 Gerincműtéten esett át Gulyás Gergely, újra kellett tanulnia járni
- 15:40 Magyar Péter szerint a Karmelitában megírt forgatókönyv alapján készült Varga Judit Hajdú Péternek adott interjúja
- 15:31 KNYF: gyanúsítottként hallgatták ki Iványi Gábort és Gurmai Zitát
- 15:22 KSH: a bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban
- 15:17 Tűz ütött ki az ökörítófülpösi idősek otthonában, egy mozgáskorlátozott lakó meghalt
- 15:13 Letartóztattak egy borsodi polgármestert
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06