Holdraszállás

Alakul a Hold körül megépítendő űrállomás terve

Körvonalazódik egy, a Hold körül megépítendő űrállomás terve, nemzetközi együttműködésben. A NASA reményei szerint ugródeszka lehet a Mars-utazáshoz.

2017.10.29 10:15ma.hu
hirdetés

A Roszkoszmosz Orosz Űrügynökség és a NASA képviselői szeptember végén az ausztráliai Adelaide-ben, a 68. Nemzetközi Világűrkongresszus (IAC) keretében megállapodást írtak alá a két szervezet együttműködéséről a távoli világűr felderítésében. Ez a Nemzetközi Űrállomáson folytatott együttműködésen túlmenően azt is tartalmazza, hogy összehangolják a Hold körüli pályán és a Hold felszínén végrehajtandó küldetéseik tudományos programját, valamint a Hold körüli térségben létrehozzák a Deep Space Gateway (DSG, kapu a távoli világűrhöz) nevű platformot.

A Deep Space Gateway a jelenlegi, 2017-es tervek szerint. (Kép: NASA / Wikipedia)


 Megvizsgálják, hogy a DSG létrehozásához az amerikai SLS (Space Launch System) mellett milyen mértékben lehet felhasználni az orosz Proton–M és Angara–A5M hordozórakétákat. Az érdemi közös munka, vagyis a holdi űrállomás építése a 2020-as évek közepén kezdődhetne meg. Igor Komarov, a Roszkoszmosz főigazgatója azt is elmondta, hogy az együttműködés nyitott, számítanak más országok részvételére is, hiszen legalább öt ország fejleszt a Hold kutatására eszközöket, így célszerű a programok összehangolása, az előírások egységesítése. Kanada mindenesetre röviddel az orosz–amerikai megállapodás aláírása után bejelentette, hogy robotkarok készítésével szívesen bekapcsolódik a DSG megépítésébe.

A NASA honlapján már márciusban közlemény jelent meg a DSG-ről, mint a távolabbi célpontok, elsősorban a Mars elérésének első lépcsőfokáról. A Hold körüli térségbe és a Hold felszínére indítandó küldetéseik jelentenék az SLS hordozórakéta-rendszer és az Orion űrhajó első közös hasznosítását. A jelenleg rendelkezésre álló technológián alapuló DSG révén tapasztalatokat szerezhetnek a távolabbra indítandó küldetésekhez. A következő szakasz a Deep Space Transport (DST), vagyis a szállítás a távoli világűrbe lenne, ami a DSG és a távolabbi célpontok közötti közlekedést jelentené. Ennek a csúcspontja a 2020-as évek végén egy egyéves, emberes küldetés lenne, amely azt lenne hivatva bizonyítani, hogy a rendszer alkalmas a távolabbi célpontok elérésére.

Fantáziarajz a Hold körül keringő DSG-ről, az űrállomáshoz bal oldalon az Orion űrhajó kapcsolódik. (Kép: Wikipedia)


A Spaceflight Insider tavaszi cikkéből további részletek derülnek ki. A cikk Bill Gerstenmaierre, a NASA emberes űrrepülésekért felelős főigazgató-helyettesére hivatkozik, aki a NASA illetékes tanácsadó testületével folytatott megbeszélésen konkrétumokat is említett. Eszerint az SLS Block-1 konfigurációja 2018 végén vagy 2019-ben indulhat első repülésére (EM-1), de az Europa Clipper űrszondát pályára állító, majd az azt követő repülések (EM-2-től EM-8-ig) már a Block-1B konfigurációt fogják használni, amelyik 105 tonna tömeget tud alacsony Föld körüli pályára emelni. Ez a változat űrhajósokkal 10 tonna, teherszállító változatában pedig 41 tonna terhet juttathat a Hold térségébe. A 2023-ra tervezett EM-2 starttal egy 40 kW teljesítményű, napenergiával működő elektromos hajtóművet küldenének a Hold körüli pályára, ezt követően pedig évi egy-két starttal a DSG többi elemét is Hold körüli pályára állítanák.

A DSG létrehozásának az SLS hordozórakétán alapuló ütemterve. (Kép: NASA)


A NASA már 2016-ban kiválasztott hat céget arra, hogy kifejlesszék a holdi térségbe küldendő lakómodulok földi prototípusait. A NASA NextSTEP-2 programjában a Bigelow Aerospace, a Boeing, a Lockheed Martin, a Sierra Nevada, az Orbital ATK és a viszonylag újoncnak számító NanoRack vesz részt. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ezen hat cég közül kerül-e ki az vagy azok, amelyek a DSG építésében szerepet kaphatnak.

A távolabbi tervekben a 2020-as évek közepén már megjelenik a DST, a 2030-as évek közepén pedig az emberes Mars-utazás. (Kép: NASA)


Ezt követően, a terv 2. és 3. szakaszában kerülhet sor a Deep Space Transport szállítóeszköz kifejlesztésére, a DSG terv végső célja ugyanis az emberes Mars-kutatás. Ha minden a tervek szerinti ütemben halad (amire ritkán van példa az Űrvilág.hu szerzője, Both Előd szerint), akkor az első űrhajósok a 2030-as évek közepén szállhatnak le a Marsra, amely küldetést három évesre tervezik. Gerstenmaier már tavasszal elismerte, hogy a terv megvalósításához elengedhetetlen az Egyesült Államok részéről a kormányzati szintű jóváhagyás, továbbá az ipari és nemzetközi partnerek együttműködése is szükséges. Az orosz megállapodással a nemzetközi partnerek bevonása felé már megtették a legfontosabb lépést, az amerikai kormányzati/kongresszusi jóváhagyásra azonban nyilván csak a NASA új főigazgatójának hivatalba lépése után lehet számítani.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.