Gyász
Meghalt Jobst Kázmér, a celluláris klinikai kémia nemzetközi hírű kutatója
A klinikai laboratóriumi diagnosztika iskolateremtő professzoraként tisztelt tudós elsősorban a sejtmag szubmikroszkopikus morfológiájában elért eredményeivel vált széles körben ismertté.
2016.11.08 21:00MTIÉletének 92. évében meghalt Jobst Kázmér, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a celluláris klinikai kémia nemzetközi hírű kutatója - közölte az MTA kedden az MTI-vel.
A klinikai laboratóriumi diagnosztika iskolateremtő professzoraként tisztelt tudós, aki elsősorban a sejtmag szubmikroszkopikus morfológiájában elért eredményeivel vált széles körben ismertté november 5-én halt meg.
Jobst Kázmér nevéhez fűződik a klinikai kémia önálló tudományágként való megteremtése Magyarországon. Kutatótársai, tanítványai a természettudományos alapokon nyugvó klinikai kutatás olyan kiváló képviselőjeként tekintenek rá, akinek személyisége sokak számára volt meghatározó jelentőségű későbbi tudományos pályájuk szempontjából. Létrehozta hazánkban a régi klinikai laboratóriumi eszközök, műszerek és könyvek első, ma már védett muzeális gyűjteményét, amely a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tekinthető meg.
Jobst Kázmér 1924-ben született Pécsett. 1946-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karát is. 1956-ban kórbonctan-kórszövettanból, 1959-ben laboratóriumi vizsgálatokból szerzett szakképesítést. Tudományos és oktatói pályája a baranyai megyeszékhellyel fonódott össze. A Pécsi Orvostudományi Egyetemnek 1974-ben lett professzora. 1973-tól hat éven keresztül az intézmény tudományos rektorhelyetteseként dolgozott. Akadémikussá 1982-ben választották meg, majd 1990-ben az MTA rendes tagja lett. A Magyar Tudományos Akadémián - 1990 és 1995 között az MTA Orvostudományi Osztály elnökeként - aktív tudományszervezői munkát végzett.
Eredményeit mintegy kétszáz publikációban adta közre, a fő művének tartott Kemodiagnosztika 1985-ben jelent meg. Számos magyar és nemzetközi társaság tagja volt, tíz éven keresztül, 1984-től 1993-ig a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke volt, 1998-ban a társaság örökös tiszteletbeli elnökévé választották.
Munkásságát számos kitüntetéssel, egyebek mellett Széchenyi-díjjal, Batthyány-Strattmann-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is elismerték. Két éve az MTA Elnöksége neki adományozta az Akadémiai Aranyérmet a sejtmag örökítő anyagának szöveti struktúrája és kémiai tulajdonságai terén végzett több évtizedes nemzetközileg is elismert kutatómunkájáért, a modern hazai laboratóriumi diagnosztika megteremtéséért, az egészségügyi ellátásban, a tudományszervezésben és az oktatásban hosszú évtizedeken át végzett kiemelkedő tevékenységéért.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 1:30 BKK: már elérhető a tízdarabos gyűjtőjegy a BudapestGO-ban
- 0:30 Új Oscar-szabályokat fogadott el az amerikai filmakadémia kormányzótestülete
- 23:30 A mesterséges intelligencia a fő témája a Konica Minolta IoT Live Show-nak
- 22:30 NGM: családok életét jelentős mértékben befolyásolják az üzemanyagárak
- 21:30 Az átjelentkezéssel szavazók voksai nem "utaznak"
- 18:58 Képek az M2-es autóúton Vácnál történt balesetről
- 18:52 PM: Magyarország készíti az unió jövő évi költségvetését
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06