Megkezdték a vizsgálatát

Milyen titkokat rejt a "dinoszaurusz-kráter"?

Egy nemzetközi kutatócsoport, tizenkét ország 31 kutatója több mint 830 méter mélyen végzett magfúrásokat áprilisban és májusban, hogy mintát vegyen a Chicxulub-kráterből.

2016.10.13 09:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Kőzetminták a Chicxulub-kráterből.

A mai Mexikói-öbölbe 66 millió éve becsapódott aszteroida hatására kihaltak a dinoszauruszok, a legújabb elemzések szerint azonban a mikrobiális élet viszonylag hamar visszatért a területre.

Egy nemzetközi kutatócsoport, tizenkét ország 31 kutatója több mint 830 méter mélyen végzett magfúrásokat áprilisban és májusban, hogy mintát vegyen a Chicxulub-kráterből.

A kétszáz kilométer átmérőjű képződmény az egyetlen ismert becsapódási kráter, amelyet összefüggésbe hoztak élőlények tömeges kihalásával. Legnagyobb része a Mexikói-öbölben található, peremének egy kisebb része a mexikói Yucatán-félsziget északnyugati részénél.

A földtörténeti krétakor végén bekövetkezett kozmikus becsapódás olyan eseményláncolatot indított el, amelynek folytán minden élő növény- és állatfaj hetven százaléka kihalt. Annak ellenére, hogy több száz méter vastag tengeri üledék alatt található, a kráter viszonylag jó állapotban megőrződött.

A kutatásban részt vevő Christian Köberl, a Bécsi Természettudományi Múzeum igazgatója szerint a fúrások “kimondottan sikeresek” voltak. A fúrás helyszínének körültekintő megválasztásával sikerült olyan kőzetekből mintát venni, amelyek normális esetben csaknem elérhetetlen mélységben vannak.

“A vizsgálatok révén első alkalommal szerezhetünk információkat egy ilyen óriási becsapódási kráter kialakulásánál zajló dinamikus folyamatokról” – olvasható a múzeum közleményében.

A Chicxulub az egyetlen ismert kráter a Földön, amelynek érintetlenül maradt az úgynevezett csúcsgyűrűje, egy meredek hegyekből álló különleges képződmény a kráter központjában. Egyelőre nem ismert, ezek pontosan hogyan is alakulnak ki.

A szakértők azt vizsgálták a kőzetben, létezett-e benne mikrobiális élet és milyen hosszan tartott az óceánok regenerálódása a becsapódás után.

A fúrások során mintegy 120 méter vastag, 50-66 millió éve keletkezett mészkőlerakódás alatt további 120 méter vastag réteget találtak. Ezt olyan széttöredezett és megolvadt kőzet alkotta, amely a becsapódáskor keletkezett.

Arra utaló nyomokra leltek, hogy ezen a területen forró és sóban gazdag víz járta át az újonnan keletkezett kőzeteket. Ebben a környezetben a becsapódás után a kráterben található sokféle méreganyag ellenére hamar létrejöhetett a mikrobiális élet. Az apró élőlények gyorsan alkalmazkodtak a különleges életkörülményekhez, a széttöredezett és olvadt kőzet porózusságához – derült ki ez első, Brémában végzett elemzésekből.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.