Új módszer

Csillagbölcsők: magyar csillagászok tömegével fedezik fel a keletkező csillagokat

Sikerrel becsülték meg a távolságot csillagközi felhők között és ezrével számolják az új csillagokat magyar kutatók.

2016.10.01 11:20ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei a legnagyobb európai űrtávcsövek segítségével dolgoznak.

Fehér Orsolya, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatás során a TMC1 sűrű és hideg csillagközi felhővel foglalkozott, ez a Taurusz csillagképben található, tőlünk nagyjából 450 fényévre.

A csillagközi felhők azért fontosak, mert a galaxisunkban elsősorban ezekben a felhőkben keletkeznek a csillagok. A felhők fizikai és kémiai viszonyai határozzák meg a születő csillagok tulajdonságait.

A kutatás során kétféle méréssel dolgozott. Az egyik a csillagközi felhő portartalmának infravörös sugárzását mérte, ennek adatait a Hersell űrteleszkóp szolgáltatta. A német, Effelsberg-i 100 méteres teleszkóppal pedig megmérték a felhőben található ammónia molekulák rádiósugárzását.

„Az ammónia molekula detektálásával megtudjuk, hogy a csillag körüli anyag milyen sűrű, mennyire takarja el a csillag sugárzását, ebből a csillag korára és fejlődési állapotára következtethetünk” – mondta el Fehér Orsolya.

A két felhő egymás közötti távolságát is meg tudták mérni. Arra jutottak, hogy a vizsgált csillag és a körülötte lévő anyag egy harmad fényév távolságra helyezkedik el.

De hogyan is képzeljük el a csillagbölcsőket? A csillagközi gázfelhők sokkal több milliárdszor ritkábbak, mint a levegő – mondta el Tóth L. Viktor, az ELTE Természettudományi Kar adjunktusa.

Ebből a ritka gázból a vízhez hasonló sűrűségű csillagok születnek, miközben a csillagközi gázok mozgási energiája megmarad. Végül a köd belsejében egy csillag keletkezik.

Az egész univerzum összetétele azért változik meg, mert új csillagok születnek és ezek a periódusos rendszer összes elemét előállítják – emelte ki a szakember.

A Hattyú csillagképben látható S106 csillagóvoda, mely leginkább egy kolosszális “hóangyalt” idéz. (NASA)

Ha megtudjuk mondani mennyi csillag keletkezik, azt is meg tudjuk mondani, milyen gyorsan változik meg a teljes univerzumunk kémiája - tette hozzá.

A mi galaxisunkban évente egy csillag keletkezik, de vannak olyan galaxisok is, ahol százával születnek fiatal csillagok akár egy év alatt is.

A Magyar Csillagászati Intézet vezetésével a szakemberek most a Hersell pontforrás-katalóguson dolgoznak, ami az előrejelzések szerint több millió olyan pontforrást fog tartalmazni, ami eddig ismeretlen volt a csillagászok számára.

A pontforrás katalógus az égi pontszerű objektumok halmazát tartalmazza. Több mint 700 millió csillagot katalogizáltak, ebből válogatták ki a fiatalokat úgynevezett gépi tanulásos módszerrel.

Ennek lényege, hogy megtanítják a számítógépnek az egyes típusok fő paramétereit, és a gép egy matematikai modell alapján megjósolja, hogy az az ismeretlen objektum milyen típusú.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.