Valami régi
37 ezer éves kagylóékszereket találtak Kelet-Timorban
A csigaházon lévő lyuk azt sugallja, hogy nyakláncként vagy karkötőként használták.
2016.08.18 13:45ma.huKelet-Timorban ausztrál kutatók mintegy 42 ezer éves kagylóékszerekre és dísztárgyakra bukkantak. Úgy hiszik, a leletek cáfolják ama feltételezéseket, miszerint Délkelet-Ázsia első lakosai kulturálisan nem voltak túl fejlettek. A tárgyak a régióban fellelt legidősebb ilyen leletek.
A kagylóékszerek legősibb képviselői egyébiránt 82 ezer évesek, Marokkóban találták meg őket.
A vizsgálatról a Journal of Human Evolution folyóirat számolt be.
Ahogy az emberek kivándoroltak Afrikából, a kagylóékszerek is elkezdtek feltünedezni az európai régészeti adatok között a mintegy 50 ezer évvel ezelőtti időszaktól kezdve.
Körülbelül ez idő tájt jutott el az ember Kelet-Ázsiába is, de a területen ilyen korú leletekből eddig nagyon keveset találtak. Egyes kutatók azon morfondíroztak, hogy a korai telepesek felhagytak a kézművességgel, és technológiai szempontból kevésbé fejlettek voltak európai kortársaiknál.
Egy ausztrál kutatócsapat Michelle Langley vezetésével a kelet-timori Jerimalai-barlangban talált olyan tárgyakat, amelyek cáfolják ezt a nézetet. Egyikük az Oliva nembe tartozó tengeri csiga héjából készült, mintegy 37 ezer éves, ezzel a legidősebb ékszer a régióban.
A ház tetején lévő lyuk azt sugallja, hogy nyakláncként vagy karkötőként használták. Az oldalán megfigyelhető nyomok szomszédos kagylógyöngyökkel érintkezés eredményei, míg a vörös okker maradványai testfestékből származhatnak. A modern Oliva házakkal végzett kísérletek feltárták, hogy természetes kopás nem alakíthatta ki a lyukat.
Az ugyanezen régióból előkerült, fiatalabb kagylógyöngyökhöz mérhető hasonlósága arra utal, hogy az ékszerkészítés mestersége generációról generációra öröklődött.
A csapat csigáspolip (Nautilus pompilius) házából készült dísztárgyakról is beszámolt, korukat 42 ezer évre becsülik. Az ugyanabból a barlangból előkerült leleteken fúrás, nyomva pattintás, csiszolás és festék nyomait lelték fel.
Korábban 42 ezer éves tonhalszálkák is előkerültek a Jerimalai-barlangból, ami azt sugallja, hogy a lakosok a legidősebb ismert mélytengeri halászati módszerek némelyikére is szert tettek.
Mindez Langley szerint azt sugallja, hogy az itt élt emberek nagyon jól adaptálódtak a part menti életvitelhez, ismerték környezetüket, és azt is, hogyan aknázzák ki.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:30 Hernádi Zsolt: a Mol operációs és stratégiai szempontból is jelentős eredményeket ért el 2023-ban
- 21:30 Europol: georgiai állampolgárokat tartóztattak le értékes régi orosz könyvek ellopása miatt
- 20:34 Lemondott a korrupcióval meggyanúsított ukrán agrárminiszter
- 20:31 Ökölvívó Eb - Virbán Gábor és Kovács Richárd is bronzérmes
- 20:27 Májusban készül Pekingbe látogatni az orosz elnök
- 20:07 Magas rangú republikánus tisztségviselők ellen emeltek vádat Arizonában
- 19:33 Lázár János: a kormány az elmúlt 14 évben 28 ezer milliárd forintot fordított az ország fejlesztésére
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06