Hidrogeológia

Fókuszban a gleccserek "jégvitorlái"

Egy ritka hidrogeológiai jelenséget, a pakisztáni Karakorum-hegység gleccserein előforduló "jégvitorlákat" kezdték tanulmányozni brit, osztrák és német kutatók, hogy kiderítsék, miként befolyásolja a tengerszint emelkedését a jégfolyamok sziklatakarója, amely a különleges képződmények kialakulását okozza.

2016.04.28 17:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A messziről vitorláshajó-flottának tűnő, 25 méteres magasságot és 90 méteres szélességet is elérő jégpiramisok lényegében csak Pakisztánban, a Karakorum-hegység gleccserein fordulnak elő, és különösen szép példányok láthatók a K2 csúcsától induló Baltoro-gleccseren - írja a BBC News.

A látványos "jégvitorlák" csak nagyon száraz és hosszan elnyúló gleccsereken keletkeznek úgy, hogy a meredek hegyoldalakról aláhulló sziklatörmelék beborítja a völgyben lassan előrehaladó jégtömeget, csak foltokban hagyva szabadon a jégfelszínt.

A törmelékkel borított gleccserfelszín elnyeli a napsugarakat és megolvad, míg a fedetlen foltok visszaverik a Nap sugarait, ezért sokkal lassabban olvadnak meg, és lassanként kiemelkednek süllyedő környezetükből. A távolból olybá tűnnek, mint egy folyó torkolata felé sikló, hófehér vitorlás hajók.

A sokkal nedvesebb európai Alpokban vagy Alaszkában nincsenek ilyen képződmények. Ott sincs mód a kialakulásukra, ahol a jégfolyamok hirtelen törnek meg egy nagy szintkülönbség miatt. A jégvitorlákkal "díszített" gleccserek nehezen megközelíthető helyen találhatók, olykor 6000 méteres magasságban, ezért eddig leginkább csak megcsodálták őket a hegymászók, kutatni nem tudták őket.

Twitter@PaklongLive

A Manchesteri és az Innsbrucki Egyetem, valamint a Bajor Tudományos Akadémia kutatói kezdték tanulmányozni őket, eddigi eredményeikről az Európai Földtudományi Szövetség közelmúltban tartott bécsi közgyűlésén számoltak be.

Elmondták, hogy a "jégvitorlás" gleccserek nemcsak küllemükben különböznek a megszokott, nagyjából sima felszínű jégmezőktől, hanem másként is viselkednek. A gleccsereket fedő törmelékburkolat például megakadályozza a nyári olvadás és a téli hízás szokásos ritmusát, állagukat meglehetős változatlanság jellemzi.

Ez a stabilitás megnehezíti a kutatást, a lerakódások elkülönítését és ezek alapján a klímatörténet rögzítését, a tudósok szerint azonban elengedhetetlen kutatásuk a globális felmelegedés korában. A gleccserek ugyanis egyfajta szelepként szolgálnak a vízháztartásban, megszabják, hogy mennyi víz kerüljön az alacsonyabb szintekre, sok ember számára pedig létfontosságú az olvadékvíz utánpótlása.

Mint Lindsey Nicholson, az Innsbrucki Egyetem kutatója a BBC-nek elmondta, céljuk pontosabban kiszámítani, hogy ezek a gleccserek miként bocsátják ki az olvadékvizet, e célból pedig meg kell ismerni, hogyan alakul a légkör és a jégtömeg közti hőátadás a törmelékburkolaton keresztül.

Ezek az ismeretek segíthetnek megállapítani, hogy ezek a különleges gleccserek miként látják el vízzel szűkebb környezetüket és azt, hogy játszanak-e szerepet a világtengerek szintjének változásában a globális felmelegedés idején.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.