Mérföldkő

Tíz éve figyeli a Marsot a NASA sasszemű szondája

A Mars Reconnaissance Orbiter 2006-ban állt először elliptikus, majd fokozatosan körpályára, azóta több száz terabitnyi adatot küldött haza.

2016.03.11 10:59ma.hu

A Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) tizedik évét is túllépte a planétánál, 2006. március 10-én állt körötte pályára, és azóta is vizsgálódik - írja a Hirado.hu. A jeles eseményt megünneplendő, a NASA videóban fűzte össze az MRO 10 évét.

A szonda precedens nélküli részletességgel vizsgálódik, adataival a kutatók figyelemmel tudják kísérni a dinamikus bolygót. Nevéhez fűződik igen sok fontos felfedezés, többek között a modern Mars bizonyos részein szezonálisan megjelenő vízfolyás friss felfedezése.

Mostanáig 264 terabitnyi tudományos adatot küldött haza, többet, mint az összes többi bolygóközi misszió együttesen. Megfigyeléseinek némelyikével a kutatók ki tudják értékelni a lehetséges landolási helyszíneket a későbbi robot és emberes misszióknak, mások folyamatosan segítenek megtervezni a még két működő marsi felderítő, az Opportunity és a Curiosity útját. Az MRO emellett létfontosságú kommunikációs kapocsként szolgál a két szonda és a földi irányítók között.

Az MRO 10. évfordulója előtt lőtte ezt a felvételt a Gale-kráter déli aljzatának szokatlan textúrájáról. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem)

A 270 milliós MRO 2005. augusztus 12-én indult útjára, feladata többek között a marsi geológia és klíma, valamint annak vizsgálata volt, hogy a bolygón volt-e valaha hosszabb ideig folyékony víz.

Mérései és fényképei elősegítették, hogy a kutatók kitöltsék a marsi tudásanyagban tátongó hiátusok némelyikét, többek között kimutatták, a bolygó sokféle vizes környezetnek adott otthont, és azóta rengeteget változott. A NASA közleménye szerint a modern Mars dinamikus aktivitása felöleli a friss krátereket, lavinákat, porviharokat, a szén-dioxid-takarók szezonális fagyását és felolvadását, valamit a sósvíz nyári megjelenését.

A napenergiával működő MRO hat tudományos műszert hordoz, többek között a HiRISE kamerát (High Resolution Imaging Science Experiment), amelynek teljesítménye lehetővé teszi az asztal méretű képződmények vizsgálatát a marsi felszínen.

MRO (Fotó: NASA/JPL-Caltech)

Máig megfelelő a szonda és műszereinek működése, annak ellenére, hogy jócskán meghaladta már eredeti, kétéves misszióját. Érkezésekor (2006 márciusában) elliptikus pályára állt, amely bizonyos alkalmakkor 43 ezer kilométeres távolságba vitte a bolygótól. 2006 szeptemberére azonban az úgynevezett levegőfékezési manőver során közelebb araszolt, majdnem kör alakú pályára, 250-316 kilométeres magasságba. Ma is ezen a pályán halad.

Egyike a Vörös Bolygó körül szemlélődő öt működőképes űrszondának, társai a Mars Odyssey és a MAVEN a NASA égisze alatt, az európai Mars Express, valamint az indiai Mars Orbiter Mission, avagy a Mangalyaan.

Akármilyen koros is, nem a legidősebb tagja a csoportnak, hiszen a Mars Odyssey 2001 októberében állt pályára, míg a Mars Express 2003 decemberében. (Emellett a felszínen kutakodó Opportunity is megelőzi, mivel 2004 januárjában landolt.)

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.