Űrkutatás

Az eddigi legtávolabbi galaxist szúrta ki a Hubble

Minden eddiginél távolabbra szakadt, 13,4 milliárd fényévnyire lévő, a világegyetem "gyerekkoráról" tanúskodó galaxist fedeztek fel a Hubble-űrteleszkóppal amerikai csillagászok.

2016.03.06 12:03MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Kattinson a nagyobb képért!

A hatalmas távolság miatt a GN-z11 katalógusjelű, csupán egészen halványan észlelhető csillagrendszert a Hubble a világegyetem keletkezése után 400 millió évvel mutatott formájában észlelte. Becsült távolságának hibahatára plusz-mínusz ötmillió fényév.

A csillagászok egy más kutatók által vitatott, eddig nem igen alkalmazott technikai megoldást használtak, hogy a kozmosz mai technológiával korábban elérhetetlennek gondolt régmúltjának jelenségeit figyeljék meg. Eredményeiket az Astrophysical Journal szaklap friss számában tették közzé.

A kutatócsoport szerint a GN-z11 egészen addig tarthatja a legtávolabbi ismert galaxis rekordját, amíg fel nem bocsátják a jelenleg építés alatt álló James Webb-űrteleszkópot a majdnem 26 éve szolgáló Hubble helyett. A Hubble által észlelt fényhullámok segítségével egy elmosott képet is tudtak készíteni a galaxisról, amelyen a határozatlan körvonalú csillagrendszer sötétvörös színben jelenik meg.

A valóságban a galaxis annyira forró volt, hogy a színe világoskék lehetett, de a megtett hatalmas távolság miatt a fény hullámhossza a színspektrum másik végére tolódott el. A tanulmány egyik szerzője, Gabriel Brammer csillagász szerint a homályos kép olyan galaxist takar, ahol a csillagok születése őrült tempóban zajlott, tízszer gyorsabban, mint a Tejútrendszerben.

"Egyre közelebb kerülünk ahhoz az időszakhoz, amiről úgy gondoljuk, hogy ekkor alakulhattak ki az első csillagok, ugyanis nem telt el túl sok idő a GN-z11 galaxis és az ősrobbanás között" - hangsúlyozta.

A tanulmány egy másik szerzője, Garth Illingworth, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatója elmondta: ha visszamennénk az időben és közelről figyelhetnénk meg a csillagrendszert, akkor "kék, lenyűgöző, rendkívül fényes" fiatal csillagokat látnánk, és mindenfelé a még csak kialakulóban lévő "nagyon rendetlen küllemű" galaxisokat észlelhetnénk, amelyek nem hasonlítanának a ma ismert nagy, fényes spirálokra.

NASA

A csillagászok a távolság megbecsléséhez a vöröseltolódás néven ismert jelenséget vizsgálják, vagyis azt figyelik meg, mennyi fény alakul át a megtett út alatt kék színűből vörössé. A most felfedezett csillagrendszer esetében a vöröseltolódás értéke 11,1, míg a korábbi rekordtartó galaxis 8,68-as értékkel bírt, és az ősrobbanást követően 580 millió éves állapotában sikerült megfigyelni.

Hosszú ideig a kutatók kilences értékű, az ősrobbanás után mintegy 550 millió évvel megfigyelhető galaxis felfedezésért vetélkedtek, azonban a mostani észlelés teljesen felborította az eddigi tudományos versenyt. Pascal Oesch, a Yale Egyetem kutatója, és a tanulmány főszerzője szerint őket is meglepte a felfedezés.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.