Űrkutatás

Nagy horderejű bejelentés várható a gravitációs hullámok kutatásáról

A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein 1916-ban jósolta meg, ám közvetlenül kimutatni még nem sikerült senkinek. Felfedezésük révén megfigyelhetővé válnának eddig megfigyelhetetlen jelenségek, például két fekete lyuk összeolvadása.

2016.02.09 13:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
ancientcode.com

Nagy horderejű bejelentés várható csütörtökön Washingtonban a gravitációs hullámok kutatásának legújabb, sokak sejtése szerint áttörést jelentő eredményeiről. Egyesek úgy vélik, kutatók végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által száz éve megjósolt jelenségre.

A gravitációs hullámok kutatásának fejleményeiről az amerikai National Science Foundation, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködés tagjai számolnak be közép-európai idő szerint csütörtök délután.

A világsajtóban már a sajtótájékoztató híre is nagy érdeklődést váltott ki, különösen azután, hogy januárban Lawrence Krauss amerikai elméleti fizikus - aki nem vesz részt a kutatásban - a Twitteren azt írta, úgy tudja, közvetlen bizonyítékok állhatnak rendelkezésre a gravitációs hullámok létezéséről, az erről szóló tanulmány átesett a bírálaton.

Einstein általános relativitáselméletében előrevetítette, hogy amikor nagy objektumok, például fekete lyukak vagy összeomlott csillagok ütköznek, gyorsulnak az űrben, akkor hullámfodrok áramlanak kifelé a térben és az időben: ezeket a hullámokat nevezik gravitációs hullámoknak. A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein 1916-ban jósolta meg, ám közvetlenül kimutatni még nem sikerült senkinek. Felfedezésük révén megfigyelhetővé válnának eddig megfigyelhetetlen jelenségek, például két fekete lyuk összeolvadása.

elpais.com

Tudósok évtizedek óta keresik a gravitációs hullámokat, de eddig csak közvetett bizonyítékot találtak. A hullámokat rendkívül nehéz kimutatni, mert a tér fodrozódása rendkívül kicsi. A LIGO-val, amelyet egyre kifinomultabbá tesznek, direkt bizonyítékokat keresnek az Egyesült Államokban.

A LIGO két egyforma detektorból áll, amelyeket a Caltech és az MIT épített abból a célból, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. A detektorok közül az egyik a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van. Az adatokat nemzetközi összefogásban értékelik, az együttműködésben magyar csoport is részt vesz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.