Csontkövületeket találtak

Új, emberszerű fajt fedeztek fel Dél-Afrikában

A felfedezés megváltoztathatja az ember származásáról alkotott eddigi elképzeléseket.

2015.09.10 16:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Új, emberszerű faj csontkövületeit fedezték föl egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban. A 15 egyedhez tartozó csontváztöredékek az eddigi legnagyobb, Afrikában egy helyen talált leletegyüttesnek bizonyultak. A naledinek nevezett faj a kutatók szerint eltemette halottait.

A felfedezés megváltoztathatja az ember származásáról alkotott eddigi elképzeléseket - tudósított a BBC News az Elife című lapban közölt tanulmányról. Az új fajt a Homo naledi (H. naledi) nevet kapta, vagyis a homo rendszertani nembe sorolták, ahova a modern ember, a Homo sapiens is tartozik.

A leletet feltáró kutatók nem határozták meg, mikor élt a naledi, ám a kutatók vezetője, Lee Berger azt közölte a BBC-vel, hogy a homo nembe tartozó fajok legkorábbika lehet, akár már hárommillió évvel ezelőtt is felbukkanhatott Afrikában.

Ugyan a terepen dolgozó kutatók mindegyike igyekezett kerülni a hiányzó láncszem kifejezést, Berger szerint a naledi afféle "híd" lehet a primitívebb, két lábra emelkedett főemlősök és az ember ősei között.

"Egy kövületért mentünk a barlangba, de kiderült, több is van ott, majd a 21 napos munka eredményeként az ember rokonainak valaha felfedezett legnagyobb afrikai leletegyüttesére bukkantunk" - tette hozzá Berger.

A 15 egyedhez tartozó, nem teljes csontvázak hím és nőstény egyedekhez tartoznak, életkoruk nagy változatosságot mutat.

"Mindent tudni fogunk róluk: mikor születtek a gyerekek, mikor választották el őket, milyen ütemben fejlődtek, a különböző életkorokban miben tértek el egymástól a hímek és a nőstények, végül hogyan haltak meg" - mondta el a BBC-nek Chris Stringer, a dél-afrikai természettudományi múzeum kutatója.

John Poppleton "Under Black Light" Facebook-oldal

A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából, mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolták mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú, lábfeje a modern emberét idézi.

Az egyik legérdekesebb kérdés a régészek szerint, hogyan kerülhettek a csontmaradványok a barlangba, mely a bejárat után szűk alagútba vezet. Ezen keresztül jutott be Berger professzor kollégái közül néhány kis termetű kutatónő mintegy húsz perc alatt, fejlámpák fényében kúszva a több száz csontot rejtő kamrába.

Véleményük szerint temetkezési helyre bukkantak, mert úgy tűnik, a Homo naledi maga szállította ide, a barlangrendszer mélyére a halottait talán nemzedékeken keresztül.

Ha ez igaznak bizonyul, az arra utal, hogy a naledi rituális magatartásra és akár szimbolikus gondolkodásra is képes volt. Eddig úgy vélték, erre legkorábban 200 ezer éve volt alkalmas az ember elődje.

John Hawks


Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.