Ismeri a fanyarízű italt?

Kivitték az űrbe a kombuchát

A földi kísérletek alapján feltételezhető, hogy a baktériumokból és élesztőgombákból álló tenyészet akár a szabad világűrben is életben marad.

2015.08.26 18:16ma.hu
A kombuchának nevezett baktérium- és élesztőgomba-kultúra a cukrot gyógyhatásúnak tartott itallá alakítja - Kép: ESA / J. Harrod CC BY SA IGO 3.0

A földi kísérletek alapján már gyanították, hogy a baktériumokból és élesztőgombákból álló tenyészet, amit Keleten évszázadok óta gyógyteaként isznak, akár a szabad világűrben is életben maradhat. Az Expose-R kísérlet keretében a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén kipróbálják, valóban így van-e. A korábbi Expose kísérletek során születtek már meglepő felfedezések, kiderült például, hogy az apró medveállatkák vagy bizonyos zuzmók életben maradnak az űrbeli viszonyok közt is.

Tavaly az ESA kutatói 18 hónapos űrbeli utazásra indították az Expose-R2 biológiai mintákkal megtöltött kis tartályait, mert arra voltak kíváncsiak, miként reagálnak egyes szervezetek és azok molekulaszerkezete a gyengítetlen napsugárzásra, a kozmikus sugárzásra, a vákuumra és a hőmérséklet változásaira - írta az Űrvilág. A kísérlet négy csoportban 758 mintát tartalmaz, a kombucha kultúrák a Biomex kísérlet részeként kerültek az űrállomásra.

Kép: ESA / J. Harrod CC BY SA IGO 3.0

A baktériumok és élesztőgombák keverékéből álló kombucha kultúra cellulóz alapú bevonatot képezve védi magát a kedvezőtlen külső körülményektől.

A kombucha kultúrák oly módon védik meg magukat a barátságtalan körülményektől, hogy a magas hőmérsékletnek és a sugárzásnak ellenálló, cellulóz alapú szerkezetet, úgynevezett biofilmet alakítanak ki maguk körül. A biofilmet ugyan mikroorganizmusok alkotják, ám elég vastag ahhoz, hogy szabad szemmel is látni lehessen. A kutatók véleménye szerint a Naprendszerben az élet nyomai után kutatva könnyebb lenne az ilyen biofilmet észrevenni, mint magukat a mikroorganizmusokat, ezért is tartják érdekesnek a vizsgálatokat.

Földi kísérletekkel azt is kiderítették, hogy a kombucha kultúrákba szimulált holdport keverve különösen robusztus védekező rendszer alakult ki. A cellulózba beépültek a holdporból származó ásványok, amitől az még hatékonyabb védelmet biztosított a kultúrának. Emellett a mikrobák által termelt cellulóz ígéretes alapanyag lehet az űripar számára.

Az Expose-R2 kísérletben a Nap nagy energiájú ibolyántúli sugárzása hatására a földi életet alkotó szerves molekulák felbomlanak, új molekulák jöhetnek létre. A földi kísérletek tanúsága szerint a fehérjéket felépítő aminosavak könnyebben túlélik az űrutazást, ha meteoritikus porba keverednek. (Sok meteoritban találtak már nyilvánvalóan Földön kívüli eredetű aminosavakat.) A számos nyitott kérdésre (vagy azok némelyikére) talán akkor kapunk majd választ, ha az ISS-en a szabad világűrbe kitett kombucha kultúrákat jövőre visszahozzák a Földre és alapos vizsgálatnak vetik alá azokat.

Kép: Roszkoszmosz

Az Expose–R2 kísérleti berendezés a Nemzetközi Űrállomás külső felületén. Az apró tárolókban baktériumok, gombák és ízeltlábúak 46 fajának képviselőit helyezték el, amelyek a szabad világűrben 18 hónapon át ki vannak téve a mostoha körülményeknek, elsősorban az erős ibolyántúli sugárzásnak és a hőmérséklet jelentős ingadozásának. A kutatók arra kíváncsiak, mely fajok képesek elviselni a mostoha körülményeket.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.