NASA

Szevasz, Nix! A Plútó újabb apró holdja került lencsevégre

A Plútó holdcsaládjának középső tagját, a Nixet is közelről szemrevételezte a New Horizons űrszonda.

2015.07.20 12:05MTI

A Plútóhoz és Kharónhoz mérten a Nixről készült első fotó kissé homályosnak tűnik, ennek oka, hogy a hold csupán 40 kilométer széles. Valójában átmérőjének felmérése az egyik legfőbb információ, amelyet a kutatóknak sikerült új portréja alapján kiókumlálniuk.

Az éjszaka és sötétség görög istennője után elnevezett Nix (vagy Nüx) pontosan négy testvére között kerüli meg a Plútót: a Kharón és a Sztüx közelebb, míg a Kerberosz és a Hidra távolabb kering. A korábbi becslések átmérőjét a 32-96 kilométer tartományra helyezték.

Míg az új fotó igen alacsony felbontásúnak tűnhet, a Nixről korábban készült felvételek alig mutattak többet egy fénypettynél a Plútó körül. A felbontással kapcsolatban Alan Stern, a New Horizons misszió vezetője pénteken kifejtette, három hónappal ezelőtt még a Plútóról sem volt ilyen jó képük, képpontszáma pedig körülbelül ugyanannyi, mint a Plútóról készült legjobb földi fotóké.

NASA

A szakember hozzátette, további felvételek is várhatóak a Nixről, de eközben néhány új részletet is sikerült feltárni: például már fel tudják mérni fényességét, ami valahová a Kharón és a Plútó közé helyezi. Emellett úgy hiszik, hogy egy megnyúlt égitest egyik végét láthatjuk a fotón.

A felvételt a New Horizons LORRI (Long Range Reconnaissance Imager) készüléke lőtte, 6 kilométeres képződmények látszanak rajta. Július 13-án készült, a július 14-i közeli randevú előtt, mintegy 590 ezer kilométeres távolságból.

Mindeközben a Plútóról szintén pénteken közzétett új közeli fotó egy 100 millió évnél nem idősebb, kiterjedt, kráter nélküli síkságot ábrázol, amelyet talán ma is geológiai folyamatok formálnak. A fagyott régió a törpebolygó jeges hegységeitől északra található, a Tombaugh Regio névre keresztelt, szív formájú képződmény belsejében.

A Tombaugh Regio szívében fellelt, kráter nélküli síkság. (NASA)

A jeges síkságot nem hivatalosan Sputnik Planumnak (Szputnyik-síkság) nevezték el a Föld első mesterséges szatellitje után.

Szabálytalan alakú, megközelítőleg 12 kilométeres szegmensekből áll, amelyeket mintha sekély árkok határolnának. Eme utóbbiak némelyikében sötétebb anyag figyelhető meg, míg másokat hegycsoportok rajzolnak fel, ezek a jelek szerint a környező terepből emelkednek ki. Máshol a felszínt mintha kisebb aknák mezeje tarkítaná, talán a szublimáció folyamatának - ennek révén a jég közvetlenül szilárdból gáz halmazállapotúvá válik - eredménye.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.