Neptunusz-szerű bolygók

Előfordulhatnak "héliumpalástba" burkolózó bolygók

A forró Neptunusz-szerű bolygók felszínén, amelyek 1-2 nap alatt kerülik meg csillagjukat, a hőmérséklet meghaladja a 700 Celsius-fokot, és az erős sugárzás hatására az égitestek légkörében lévő hidrogén elpárolog.

2015.06.14 18:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Tejútrendszerben gyakoriak lehetnek a "héliumpalástba" rejtező égitestek - erre a következtetésre jutottak a NASA infravörös Spitzer műholdja segítségével végzett megfigyeléseik alapján amerikai csillagászok.

A kutatás eredményeit ismertető tanulmányt az Astrophysical Journal fogadta el közlésre. A tudósok az űrteleszkóp segítségével több száz úgynevezett forró Neptunusz-szerű bolygót találtak. Az égitestek mérete megegyezik a Neptunuszéval, vagy annál valamivel kisebb, de ezek a bolygók közelebb vannak szülőcsillagjukhoz, mint a Merkúr, amelynek a Naptól mért távolsága 46 millió és 70 millió kilométer között változik.

A forró Neptunusz-szerű bolygók felszínén, amelyek 1-2 nap alatt kerülik meg csillagjukat, a hőmérséklet meghaladja a 700 Celsius-fokot, és az erős sugárzás hatására az égitestek légkörében lévő hidrogén elpárolog.

"Hidrogén és hélium adja a légkör jelentős részét ezeken az égitesteken. Mivel a hidrogén négyszer könnyebb, mint a hélium, hamarabb párolog el. Ami a héliumot illeti, az idők folyamán jelentősen megnő a légköri koncentrációja" - fogalmazott Renyu Hu, a NASA bolygókutató részlegének, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa, a tanulmány első szerzője.

Mint kifejtette, a Naprendszerben jelenleg nincsenek ilyen bolygók, ám más csillagok körül nagy számban lehetnek magasabb légköri hélium-koncentrációval bíró égitestek. Amennyiben a hélium a légkör meghatározó összetevőjévé válik, ezeket a bolygókat vastag fehér vagy szürke felhőtakaró veszi körül.

Az "igazi" Neptunusz viszont azúrkék színben pompázik a felvételeken, mivel a légkörében lévő metán elnyeli a fényt a vörös és az infravörös tartományban. "A hidrogén fokozatosan szivárog el, ez akár tízmilliárd évig is eltart. Összehasonlításként a Föld 4,5 milliárd éves" - érzékeltette a folyamat lefolyását Renyu Hu.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.