Eltűnnek a régi minták

Így globalizálja az ember az állatvilágot

Sok állat elterjedését már nem akadályozzák a hegyláncok és az óceánok sem, az ember szinte mindenhová eljuttatja őket, vagyis globalizálja az állatvilágot.

2015.06.15 04:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/Jonathan Fitch

A földi csigák elterjedésével mutatta be egy nemzetközi kutatócsoport, hogy globalizálja az ember az állatvilágot. A csigafajok eloszlásának régi mintái eltűnnek, mert a kereskedelmi kapcsolatokkal és más emberi tevékenységgel idegen fajok érkeznek mindenhová, veszélyeztetve az adott hely kevésbé alkalmazkodóképes fajait.

Sok állat elterjedését már nem akadályozzák a hegyláncok és az óceánok sem, az ember szinte mindenhová eljuttatja őket, vagyis globalizálja az állatvilágot - írják a kutatók a Science tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányukban.

Példaként a földi csigák elterjedését tanulmányozták 56 országban. Arra keresték a választ, hogyan hatott az emberi tevékenység, az állatfajok élőhelyüktől távoli letelepítése az egyes területek fajösszetételre - mondta Franz Essl, a Bécsi Egyetem botanikai és biodiverzitás-kutató tanszékének munkatársa. Korábban rendkívül ritkán fordult elő, hogy egy-egy faj átlépte volna a kontinenshatárokat.

Ma Ausztriában Ázsiából honosított fácánok repkednek, észak-amerikai mosómedvék élnek, Ausztráliában elszaporodott az európai nyúl. "Az intenzív kereskedelmi tevékenység sok fajnak megadta az esélyt, hogy mindenhol felbukkanjon.

Elsősorban azokat a növényeket és állatokat terjeszti el az ember, amelyek az ő környezetében jól megélnek, vagyis alkalmazkodóképesek" - vélte Essl. A fajok régi elterjedései határai értelmüket vesztették, az új meghatározó tényező az éghajlat lett.

A tanulmányozott földicsiga-fajok két sávban terjedtek el: a trópusi égöv alatt, ahol sosincs hideg, valamit a szubtrópusi éghajlaton, ahol a hőmérséklet télen csökken.

A trópusi zónában az Egyenlítőtől délre és északra eső területeket alig lehet megkülönböztetni ebből a szempontból. "Már az egymástól távol eső, ám hasonló éghajlatú területek, mint Ausztria és Új-Zéland csigafaj-összetétele is hasonló az átszállított csigák miatt" - mutatott rá Essl.

A globális felmelegedés miatt egyre inkább a melegkedvelő fajok terjednek el. "Ausztriában származhatnak az országgal határos déli országokból, a mediterrán térségből, de távoli kontinensekről is" - mondta Essl.

A fajösszetétel egyre inkább a hazai fajok, a közeli országokból vagy a távoli régiókból származó fajok keveréke. "Ezt akár pozitív fejleményként is értékelhetjük abból a szempontból, hogy az ökoszisztéma könnyebben alkalmazkodik a klímaváltozáshoz" - vélte a biológus.

Azok a fajok, amelyek jól boldogulnak a változó körülmények között, könnyen jutnak új élőhelyhez. A fajok nagyobb része azonban kevésbé képes alkalmazkodni, ezek a világon mindenütt háttérbe szorulnak, és a behurcolt fajok egyre nagyobb nyomása nehezedik rájuk" - hangsúlyozta az osztrák kutató.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.