A jövő "autója"?

Magyar csavar: pilótát kapott a pilóta nélküli repülő - videó!

A hatvanas évek scifi íróinak álma teljesülhet a meglovagolható drónnal. Magyaroké a titkos fejlesztés.

2015.05.26 19:09ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A drónok elterjedése és népszerűségük hirtelen növekedése nem véletlen: egyrészt számtalan innovatív felhasználási módjuk van, másrészt olyan fejlesztésről beszélünk, amely viszonylag olcsón és könnyedén beszerezhető. Nem csoda, hogy a drónok nagyon gyorsan tömegtermékké váltak, szinte bárki által és bármikor használhatóak. És mindenkit érdekelnek.

Miután az utóbbi időben annyira népszerűek lettek a pilóta nélküli légi járművek (UAV-ok), nem csoda, hogy a magyarok fantáziáját is felcsigázták a drónok, melynek eredményeként továbbgondolták és kifejlesztették a pilótával rendelkező verziót.

Fotó: screenshot

Ebből született meg a fly és a bike szavak házasításából a Flike névre keresztelt együléses, elektromos, 3 ágú, hatrotoros (felül 3, alul 3) drónbicikli, mellyel olyan hatalmas csomagok is szállíthatók már, mint maga az ember.

Fontos, hogy a hazai fejlesztésű drón (vagy inkább már UAV) mindegyik rotorjához külön akkumulátor, elektromos motor és vezérlés tartozik, így a rendszer akkor is működőképes marad, ha valamelyik egység felmondja a szolgálatot, sőt, akár egyetlen propellerrel is biztonságosan lehet vele landolni.

Bár még csak egyetlen prototípus létezik, a tervek szerint a futurisztikus eszköz hat méterre tud majd felemelkedni és hatvannal lehet vele közlekedni. Persze magasabbra is fel lehet tolni, csak ne felejtsük, hogy még ha 150 kiló alatt is marad az eszköz, akkor is a felszállása előtt a jelenlegi szabályozás értelmében 30 nappal eseti légtérhasználatot kell igényelni, illetve akkreditálni is illene - tudta meg a ma.hu Orbán Miklóstól, a drónok jogi szabályozásával is foglalkozó Explico tanácsadó cég vezetőjétől.

UAV vagy drón?

Hogy pontosan mit is nevezünk drónnak, az sok mindentől függ. A külföldi szabályozás értelmében 150 kilogrammot nem haladhatja meg, míg Magyarországon ez 25 kg. A drón lehet játék, repülőmakett, illetve UAV (pilóta nélküli légi jármű) is. Sokféleképpen kategorizálják az ilyen eszközöket, fontos, hogy mekkora tömeggel és milyen irányítási rendszerrel rendelkezik, illetve milyen célt szolgál.

A drónok megjelenése a fejünk felett azonban nem csak a légtérben teremt új helyzetet. Ha sokan kezdik használni magáncélra, az teljesen új élethelyzeteket, fogyasztói igényeket, valamint egy azokat kiszolgáló új piacot teremthet. A gazdasági előrejelzések azt mutatják, hogy a "drónipar" a jövőben jelentős gazdasági húzóágazat lehet, amelyre azonban a jogalkotók is jelentős befolyással lehetnek. Az iparág jövője ugyanis nagymértékben függ attól is, hogy az egyes országokban a szabályozás és az innováció hogyan viszonyul egymáshoz.

Miért kell szabályozni a drónokat?

A drónok szabályozása elkerülhetetlen. Technikai sajátosságaik miatt jó néhány, a szabályozással kapcsolatos kérdést vetnek fel, mint például a légiközlekedés biztonsága, a megfelelő kártérítés, a magánszféra (privacy) védelme, valamint a bűncselekmények és terrorizmus elleni biztonság. Nem mindegy, hogy azonosíthatóak-e, hogyan kommunikálnak, ki irányítja azokat, és milyen szabványok és tanúsítványok alapján használhatók. Kétségtelen tehát, hogy a drónok új szabályozási környezetet teremtenek, amely számos kihívással szembesíti a jogalkotókat.
 
Amikor a kínaiak elkészítették az első sárkányokat, vagy amikor a Wright fivérek először a levegőbe emelkedtek egy merevszárnyú repülővel, még senki nem gondolt a légiközlekedés szabályozására. Persze a technológiai fejlődés időközben jelentősen felgyorsult, ami lefektette az újonnan meghódított terület, azaz a légtér használatának jogszabályi alapköveit. Hasonló fejlődés zajlik az életünket meghatározó jogszabályok területén is. Soha nem volt még annyi szabály, mint ma, és soha nem volt ennyire meghatározó egy technológia életében, hogy milyen szabályozás vonatkozik rá.
 
Akárcsak az autók elterjedésekor, ebben az esetben is különösen fontos kérdés, hogy hol húzzuk meg a határvonalat a közérdek és a magánérdek között, illetve hogy hogyan határozzuk meg az állam feladatait az új technológiával kapcsolatban. Az, hogy születik-e külön a drónokat szabályozó jogág, még kérdéses. Függ attól is, hogy valóban tömegtermékké, mindennapi használati tárgyakká válnak-e a drónok (mint egykor az autók), vagy inkább a cégek hasznosítják az új technológiát (mint a légi- vagy vasúti közlekedés eszközeit az egyes társaságok).  A fogyasztók csak úgy részesülhetnek az innováció kényelmi és gazdasági előnyeiből, és kaphatnak mindemellett megfelelő szintű védelmet a visszaélésekkel és károkozásokkal szemben, ha a szabályozás képes megfelelő válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Ez csak a piaci szereplők, a felhasználók és a szabályozó közötti szoros együttműködéssel biztosítható.

Az időzítés és a szabályozás minősége sem elhanyagolható. A rosszul időzített vagy rossz koncepción alapuló szabályozás torzíthatja az innováció elterjedését vagy éppen ellenkezőleg, kiszolgáltathatja a társadalmat egy olyan technológia következményeinek, amelyre az még nem áll készen. Mindkettőre bőven akad példa.

A szabályozás során mérlegelni kell, hogy vajon a technológia veszélyei vagy a lehetőségei nagyobbak. A laikus felhasználók miatt korán meghozott szigorú szabályozás gátja lehet a piaci sikernek. Társadalmi szempontból a drónok kéretlenül beleshetnek a mindennapi életünkbe, sőt, ipari hasznosításuk révén felválthatják az emberi munkaerőt, ami munkanélküliséghez vezet. Ugyanakkor minőségi javulást hozhatnak a szállítás területén, segítségükkel új és óriási tudásbázist építhetünk (lásd kutatásban betöltött szerepe), de akár emberi életeket is menthetnek. A kérdés az, hogy egy adott ország, milyen hasznot lát benne. Magyarország számára például a jelfeldolgozás, a légi irányítás, a speciális eszközgyártás és a kutatás-fejlesztés területén jelenthetnek versenyelőnyt a drónok.
 
Mindezek ellenére nem szabad elfelejteni azt sem, hogy számos olyan kérdés van, amit a technológia születésekor fontosnak gondolunk, azonban később valamilyen okból egyáltalán nem lesz szabályozási szempont. A vízió fontos, de nem kőbe vésett. Amikor az első vonatok elindultak Angliában, még azt találgatták, hogy vajon az emberi test kibírja-e az őrült 30-40 km/h sebességet, miközben Japánban nemrég 603 km/h sebességet ért el a Sinkanszen. Ez ma már evidens, de az 1800-as évek elején még közel sem volt az. A szabályozásnak tehát megfelelően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a reális igényekhez, azaz fel tudjon adni olyan szempontokat, amelyek később esetleg jelentéktelennek bizonyulnak vagy értékelni tudja azokat, amelyek később válnak kritikussá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.