Mars a Földön
A Föld legszárazabb térségében is van élet
A MES régióban a levegő relatív páratartalma mindössze 17,3 százalék, a talaj viszonylagos nedvességtartalma egyméteres mélységben csupán 14 százalék. Ezek az értékek megfelelnek a legalacsonyabb paramétereknek, amelyeket a Curiosity mért a Marson.
2015.05.20 14:46MTIA Föld legszárazabb térségében is létezik élet - bizonyították chilei kutatók, akik eredményeiket az Environmental Microbiology Reports című szaklapban mutatták be.
Több mint egy évtizeden keresztül az Atacama-sivatagban fekvő Yungay elhagyott bányaváros és környéke számított a világ legszárazabb helyének, ahol a feltételek közelítettek a mikrobiális élet szárazságküszöbéhez. A chilei kutatócsoport talált egy új helyszínt, a Maria Elena South (MES) elnevezésű régiót, ahol a körülmények még az egykori bányaváros térségénél is kedvezőtlenebbek - olvasható a PhysOrg hírportálnak a kutatásokat összefoglaló ismertetőjében.
Mint Armando Azua-Bustos környezetbiológus, a tanulmány első szerzője rámutat, a MES régióban a levegő relatív páratartalma mindössze 17,3 százalék, a talaj viszonylagos nedvességtartalma egyméteres mélységben csupán 14 százalék. Ezek az értékek megfelelnek a legalacsonyabb paramétereknek, amelyeket a Curiosity marsjáró mért a vörös bolygón, a Gale-kráterben.
"A marsi viszonyokkal vetekedő feltételek ellenére molekuláris és egyéb vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával találtunk életképes mikroorganizmusokat a talajban, vagyis létezik élet az Atacama-sivatag legszárazabb pontján" - emelte ki Armando Azua-Bustos, aki 12 éve folytat kutatásokat a térségben.
Mivel a MES régióban uralkodó viszonyok képezik le a legpontosabban a marsi körülményeket, a chilei tudós szerint a terület modellként szolgálhat azokhoz az asztrobiológiai kutatásokhoz, amelyek célja kideríteni, hogy létezhet-e élet a vörös bolygón, s ha igen, milyen mikroorganizmusok képesek elviselni a zord körülményeket.
"Ezen a terepen lehet tesztelni a marsi kutatásokhoz konstruált berendezések, robotok következő nemzedékét" - vélekedett Armando Azua-Bustos. Mivel a MES régióban találtak mikrobiális életformákat, a chilei kutató szerint érdemes lenne a sivatagi talajmintákat "bevizsgáltatni" a Curiosity mintaelemző műszeregyüttese, a SAM segítségével is.
"Érdekes lenne ellenőrizni, hogy a SAM műszerei elég érzékenyek-e ahhoz, hogy felfedezzék ezeket az életformákat, azaz, hogy alkalmasak-e a Curiosity küldetésének teljesítésére" - fogalmazott a tanulmány első szerzője.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 8:31 A Telegram lecsap a 'terrorista' spamekre
- 7:26 Ukrajna a 'jéghegy csúcsa' - Lavrov
- 6:14 A globális termékenységi válság a világ népességének 97%-át fenyegeti
- 1:30 Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon
- 0:30 Az Egyesült Államokban 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- 23:30 A Fehér Ház nem számít izraeli katonai műveletre Rafahban az erről szóló washingtoni egyeztetés előtt
- 22:35 Több mint 100 km/órás széllel és lehűléssel érkezett a hidegfront
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06