Fura formát vett a felhőzet a szigetország felett

Ha nem kondenzcsíkok azok, akkor mi történik az égen Skóciától nyugatra?!

Országos Meteorológiai Szolgálat

Egy biztos, valami történik a felhőzettel a hajózási útvonalak mentén. Az április 4-én, Skócia közelében készült műholdkép felvételek szép példáját mutatják ennek a különös jelenségnek. Egyébként kondenzcsíkok is vannak a képen, csak azok kevésbé szembetűnők. A magyarázatot a hajók által kibocsátott égéstermékek közvetett, felhőzetre gyakorolt hatásában kereshetjük – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán.

Felhőzet kialakulásakor a parányi vízcseppek apró „szennyező” anyagokon, úgynevezett kondenzációs magvakon képződnek. A tengerek feletti tisztább levegőben kevesebb, a szárazföldek felett jellemzően nagyobb számban vannak jelen ilyen típusú részecskék. Ebből következik, hogy a felhőzetet alkotó cseppecskék mérete a tengerek felett jellemzően nagyobb, mint az aeroszolokban gazdagabb szárazföldi légtömegen belül képződött társaik. (Hasonló típusú felhőzet esetén ugyanaz a víztömeg a tengerek felett kevesebb, a szárazföldek felett több cseppen oszlik meg.)

A hajók által kibocsátott égéstermékek, mint szennyező részecskék ugyanakkor szintén kondenzációs magokként is viselkednek, melyeken tehát szintén cseppek képződhetnek. Azokon a helyeken, ahol a felhőzetbe bekeveredik a hajók füstje, a felhők jellemző cseppmérete csökkenni fog. A felhőzetet itt nagyobb számú, de kisebb cseppek alkotják, mint a környező, „tisztább” felhőket. A sok kis cseppről nagyobb arányban verődnek vissza a napsugarak (magasabb albedó), mint a tisztább környezetben kialakult nagyobb cseppekből álló, de egyébként ugyanazon típusú felhőkről. A műholdképeken leginkább ennek megnyilvánulását láthatjuk a rövid hullámhosszakon mért sugárzás értékein keresztül.

A „füstös” felhők tehát paradox módon világosabbak, fehérebbek lehetnek a látható tartományban készült műholdképeken. A cseppméreten keresztül a csapadékképződést is befolyásolja a szennyezettebb levegő. A csapadékelemek (szitálást alkotó cseppek) ütközéses növekedésen keresztüli képződése kevésbé hatékony a hajók által „befüstölt” stratus, stratocumulus felhőzetben, így az ilyen felhők élettartama is hosszabb lehet.

Összességében tehát az albedón kívül a felhőzet megjelenésére, szerkezetére és élettartamára is kihatással van a hajóútvonalak menti légszennyezés.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.