C-13-as izotóp szint

Eszik-e a hangyák a gyorskaját?

A New York-i hangyák étrendjét térképezték fel izotópvizsgálatokkal.

2015.04.01 21:33MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Izotópvizsgálatokkal derítették ki az Észak-Karolinai Egyetem kutatói, hogy a városi hangyák mely fajai kedvelik az emberi étkeket. A New York-i hangyák étrendjéről a Proceedings of the Royal Society B tudományos folyóirat legújabb számában jelent meg tanulmány.

A kutatók száznál több mintát, 21 hangyafaj egyedeit gyűjtöttek össze néhány tucatnyi manhattani színhelyen - parkokban, a járdákon, az utak elválasztó sávjaiban, majd elvégezték szénizotópos elemzésüket. A szénizotópok arányából lehet ugyanis következtetni az elfogyasztott táplálék összetételére - olvasható a PhysOrg hírportálon.

"Azt szerettük volna kideríteni, hogy a hangyák egyes fajai miért képesek megélni a városi környezetben - az utcákon, az épületekben, míg mások miért maradnak a településeken kívül. Az is érdekelt minket, mely fajok tesznek a legtöbbet azért, hogy megszabadítsanak minket a hulladéktól" - ismertette a kutatás céljait Clint Penick, a tanulmány vezető szerzője.

Mint a vizsgálat kiderítette, a járdákon és az elválasztó sávokban a gyepi hangya (Tetramorium Sp.E.) a legelterjedtebb faj, amelynek szervezetében kiugróan magas volt a C-13-as szénizotóp. Lényegesen magasabb volt a C-13 szintje az elválasztó sávokban élő hangyák szervezetében, mint a parkokban lakó rovarokéban.

"A C-13-as szénizotóp a gabonafélékkel és cukornáddal kapcsolható össze. Mivel a gabonafélék és a finomított cukor minden élelmiszeripari termékben megtalálható, az ételmaradékokon élő hangyák szervezetében magasabb a C-13-as izotóp szintje, mint azon rovarokéban, amelyek nem kaptak rá az emberi étrendre" - fogalmazott a kutató.

A kutatás során egy kivételre is fény derült. A Lasius cf. emarginatus faj, amely az elmúlt öt évben terjedt el New Yorkban, a tesztek tanúsága szerint egyáltalán nem kedveli a "készételeket", táplálékukat inkább portyázással szerzik be.

"Vizsgálatunk rávilágított, milyen összetettek a városi ökorendszerek. Rengeteget kell még kutatnunk, hogy megismerjük, miként viszonyulnak egymáshoz és a környezetükhöz ezek a fajok" - tette hozzá Clint Penick.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.