Öröm az ürömben

Tudta, hogy az erős naptevékenységnek áldása is van?

Az erős naptevékenységnek köszönhetően az elmúlt években mintegy 10%-kal csökkent az űrszemét mennyisége, így a Nemzetközi Űrállomáson nem szívtak annyit.

2015.03.01 11:00ma.hu

Bár nincs szem előtt, és amit nem látunk, az kevéssé zavaró, az űrszemét komoly problémát jelent, legyen szó egészen apró anyagdarabkák felhőjétől kedzve a segédrakétákon át régi műholdakig. Februárban össze is ült újfent az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága, hogy áttekintsék a helyzetet - írta az Űrvilág.hu. A NASA részéről Jer-Chyi Liou, az amerikai űrhivatal Űrszemét Programirodájának vezető kutatója foglalta össze a 2014. év legfontosabb tényeit.

Mint kiderült, a Föld körül keringő, legalább 10 cm-es testek száma évtizedünk eleje óta enyhén csökken, már 17 000 alá süllyedt. Az is látható, hogy a darabok több mint felét az ütközések, robbanások és egyéb rendkívüli események során keletkező törmelék teszi ki (lila görbe). Ezek számának csökkenése részben az ENSZ ajánlásai fokozott betartásának, de részben az erős naptevékenységnek is köszönhető.

Ha ugyanis erősebb a naptevékenység, a Föld felsőlégköre kitágul, kissé „felfúvódik”, így a néhány száz kilométer magasan keringő törmelékdarabok erősebben fékeződnek, hamarabb megsemmisülnek.

1. ábra: Az űrszemét (követhető) darabjainak száma az erős naptevékenységnek köszönhetően enyhén csökkent - forrás: NASA


A Föld körül keringő mesterséges objektumok együttes tömege elérte a 6700 tonnát (továbbra is csak a 10 cm-nél nagyobb testekről van szó, a kisebbek, bár sokan vannak, nem jelentősek az össztömeghez képest).

A tömeg döntő hányadát – nagyjából fele-fele arányban – a közel 4000 műhold (természetesen az üzemképteleneket is beleértve) és a csaknem 2000 hordozórakéta-fokozat teszi ki. A bő tízezer törmelékdarab az össztömeg alig néhány százalékáért felelős. Ugyanakkor a csaknem 4000 műhold közel 4000 tonna össztömegéből a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egymaga több mint 10%-ot tesz ki. (Az Űrvilág.hu szerint még nagyobb a geoszinkron pályán keringő, több száz, egyenként több tonna tömegű távközlési műhold járuléka.)

2. ábra: Már 6700 tonna űreszköz és űrszemét kering a Föld körül - forrás: NASA


Az űrszeméttel való ütközések (vagy veszélyes közelségek) elkerülése érdekében az ISS-nek 2014-ben öt alkalommal kellett pályát változtatnia. A 3. ábrán látható, hogy ez sajnálatos rekord, az eddigi években összesen 21, évente csak 0-3 közötti ilyen manőver volt szükséges.

3. ábra: Az ISS-nek soha annyiszor nem kellett kitérnie űrszemétdarabok elől, mint 2014-ben - forrás: NASA

Az amerikai aktív műholdak 2014-ben 21 kikerülő manővert voltak kénytelenek végrehajtani, ebből 2 esetben a kínai Fengjün-1C (Fengyun-1C) műhold, 4 esetben pedig a Kozmosz-Iridium ütközés maradványait kellett kikerülni.

Emellett 2014-ben öt amerikai polgári műhold fejezte be működését a geoszinkron pályán, ezek mindegyikét – az ENSZ ajánlásainak megfelelően – úgynevezett temetői pályára, vagyis a geoszinkron pályánál 205–400 km-rel magasabb pályára állították át, hogy ne veszélyeztessék az aktív geoszinkron holdakat.

A koronakidobódások és a flerek hatása a Földre

- Erős flerek idején jelentősen megnő a földi felsőlégkörben és bolygónk kozmikus környezetében a nagyenergiájú sugárzások erőssége. Ez elsősorban a röntgen- és gammasugárzásra vonatkozik, továbbá, ha a Föld a flerből kiinduló részecskenyaláb útjába esik, akkor a töltött részecskék (elsősorban protonok) áramára is. Ezek kárt okozhatnak egyes műholdakban és űrszondákban; a töltött részecskék továbbá egészségi kockázati tényezőt jelentenek pilóták és űrhajósok esetében.

- A flereket kísérő rádiókitörések megzavarhatják a rádiós kommunikációt és a radarok működését.

- Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve mágneses vihart okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytűket. Emellett a mágneses tér gyors ingadozása erős kóbor áramokat indukálhat az elektromos berendezésekben, ami olykor - elsősorban magas földrajzi szélességeken, például Kanada, Skandinávia - nagy területeket érintő áramkimaradásokhoz vezet.

- A magnetoszférában - a van Allen-övekben állandóan jelenlevő töltött részecskék a mágneses vihar következtében a sarkvidékeknél bejuthatnak a Föld felső légkörébe, ott a sarki fény néven ismert fényjelenséget okozva.

- A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló (koronakidobódásból eredő) bolygóközi mágneses felhő mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között mágneses átkötődés történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába.

A közvetlen hatásokon túlmenően a naptevékenységnek hosszú távú földi hatásai is vannak. A naptevékenységnek a 11 éves napciklusnál hosszabb távú változásai kimutathatóan korrelációt mutatnak a földi átlaghőmérséklet változásaival. A mai konszenzus szerint a globális felmelegedés 1900 és 1970 közötti, lassabb ütemű fázisa elsősorban a naptevékenység ugyanezen időszakban mutatott erősödésére vezethető vissza. Az utóbbi évtizedek gyorsabb ütemű melegedésében viszont a Nap már alárendelt szerepet játszik.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.