"Nyertünk' 1,3 milliárd évet

Sokkal öregebb a földi élet, mint gondoltuk?

Ekkora távolságból nyilván nem számít néhány millió év ide vagy oda, de nemrég egészen durva eltérésre bukkantak a hivatalos, 2 milliárd éves adattal kapcsolatban.

2015.02.20 11:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: R. Buick / UW

Régóta vita tárgya a tudomány képviselői között a földi élet megjelenésének időpontja. Anyabolygónk nitrogénjének segítségével aztán a modern tudomány nagyjából 2 milliárd évvel ezelőttire tette a jeles pillanatot, amelyet többé-kevésbé mindenki elfogadott.

De nem így a Washingtoni Egyetem, melynek kutatói most azt állítják, hogy a tényleges időpont inkább valamikor 3,2 milliárd évvel ezelőttre esett. Ekkor egyébként bolygónk még "csupán" 1,3 milliárd éves volt, azaz gyerekkorát töltötte. A washingtoniak 52, elképesztően régi kövület tanulmányozásával jutottak a fenti megállapításra, melyeket Dél-Afrikából és Északnyugat-Ausztráliából gyűjtöttek.

Ezek az ásványok a 2,75 és 3,2 milliárd évvel ezelőtti időszakból származnak, még az oxigénben dús kor kezdetét (nagyjából 2,3-2,4 milliárd évvel ezelőtt) megelőzően alakultak ki. Előnyük, hogy számos olyan vegyi nyomot tartalmazhatnak az ősi világból, melyeket a "modern kövek" már elvesztettek.

Az egyik ilyen nyom a nehéz és a könnyű hidrogénatomok egymáshoz mért aránya. A korai élet számára a nitrogént a légkörből kellett kivonni, amihez gázbontó és -átalakító, röviden nitrogénkötő enzimre volt szükségük. És itt jön a csavar: a washingtoni kutatók rájöttek, hogy a vizsgált kőzetekben található nitrogénarány megegyezik az egysejtű szervezetekben fellelhető nitrogénkötő enzimek mintázatával. Tovább növeli a felfedezés értékét, hogy a minta nem alakul ki élettelen környezetben.

És hogy mégis milyen élőlények lehettek jelen ezekben az ősi időkben a Földön? Természetesen egyelőre csak találgathatunk, de az szinte biztos, hogy csupán alacsony szintű létformákról lehetett szó. A washingtoni kutatók szerint kicsiny mikrobák másztak elő a földi óceánokból, hogy ott aztán parányi mértékben oxigént kilélegezve egysejtnyi rétegeket képezzenek a talajon.

"Tulajdonképpen sosem találtunk még közvetlen bizonyítékot egysejtnyi vastag nyálkaszerű földi képződményekre, de a nitrogénarány felfedezése közvetett bizonyítékkal szolgálhat. Minderre akár még 3,2 milliárd évvel korábban is sor kerülhetett" - foglalta össze Roger Buick, a Washingtoni Egyetem földtörténeti professzora az eredményeket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.