Big Bang Theory

Nem is volt ősrobbanás?!

A 20. század kétségtelenül egyik legnagyobb hatást kiváltó elmélete az Ősrobbanás, vagyis a világegyetem keletkezésének teóriája. Ezt azonban nemrég megcáfolni vélte két kutató, azt állítva, hogy a kvantumegyenletek mást sugallnak. De mit?

2015.02.11 21:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
Forrás: NASA

Az Ősrobbanás-elmélet (angolul Big Bang Theory) elnevezése Fred Hoyle nevéhez köthető, aki tulajdonképpen ki akarta gúnyolni az elképzelést. Az elsősorban a kozmikus háttérsugárzásra alapuló bizonyítékok szerint körülbelül 13,7 milliárd évvel ezelőtt az összes, általunk univerzumként ismert anyag és energia egyetlen mérhetetlenül apró, végtelenül sűrű pontba (szingularitás) sűrűsödött össze.

Noha az elmélet futótűzként terjedt a csillagászok között, a szakma száz százalékosan nem fogadta el megkérdőjelezhetetlenségét. Ennek oka, hogy az Ősrobbanás jelentette szingularitás ellentmond az általános relativitáselméletnek, mivel a fizikai általunk ismert törvényei a jelenség bekövetkeztekor fennálló fizikai paramétereket nem teszik lehetővé. Ezt már Dr. Ahmed Farag Ali állítja; az egyiptomi Benha Egyetem professzora, a kanadai Lethbridge Egyetem szakértőjével, professzor Sauraya Das-szal együtt azt állítja, hogy az általuk alkotott egyenletek szerint nem is volt Ősrobbanás, hanem egy sem kezdettel, sem véggel nem rendelkező világban élünk.

A két kutató leszögezte, hogy amikor nekivágtak számításaik elvégzésének, semmilyen prekoncepció nem vezérelte őket, nem akarták direkt "eltüntetni" az Ősrobbanást, és nem is módosították menet közben az egyenleteket, hogy megfeleljenek ennek az elvárásnak. Ehelyett David Bohm és Amal Kumar Raychaudhuri munkájának egyesítésén dolgoztak, mely a kvantummechanikát akarta összekötni az általános relativitáselmélettel. Ekkor jöttek rá, hogy ha Raychaudhuri egyenleteit Bohm munkájának kvantumkorrekcióival kombinálják a szingularitásra vonatkozóan, akkor olyan univerzumot írnak le az egyenletek, mely egykor valóban kisebb volt, de sosem zsugorodott össze végtelen sűrűségűbe.

A két elmélet egy tető alá hozása egyébként a modern fizika legnagyobb kihívása, amin a legjobb elmék dolgoztak az elmúlt évtizedek során. Ali és Das nem állítja, hogy megalkották a kvantumgravitáció teljes elméletét, de úgy vélik, hogy munkájuk ki fogja állni az idő próbáját. A két kutató szerint egyébként az univerzumot kitölti egy kvantumfolyadék, ami gravitonokból áll. Ezek olyan részecskék, melyek nem rendelkeznek tömeggel, de a fotonok elektromagnetikus tulajdonságához hasonlóan közvetítik a gravitációt. Elképzelésük leírja, hogy a világegyetem korai időszakában ezek a gravitonok Bose-Einsein kondenzátumot képeztek, olyan részecskék együttesét, melyek makroszkopikus méretekben kvantumjelenséget mutattak. Sőt, szerintük ez a kondenzátum okozhatja az univerzum tágulásának gyorsulását és egyben magyarázza a sötét energiát is, egyszer pedig az egyetlen túlélő eleme maradhat világegyetemünknek.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.