"Kicsit" korábban, mint gondoltuk
A kígyók 167 millió éve jelentek meg a Földön
65 millió évvel korábban jelentek meg, mint eddig feltételezték a paleontológusok.
2015.01.28 15:07MTIA kígyók körülbelül 167 millió éve jelentek meg a Földön, 65 millió évvel korábban, mint eddig feltételezték a paleontológusok - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Communications legújabb számában jelentette meg tanulmányát.
A kutatók cikkükben a négy legősibb kígyófosszíliát írták le, amelyeket Nagy-Britanniában, Portugáliában, valamint az Egyesült Államokban tártak fel. A szerzők kiemelték, hogy a megkövesedett maradványok átírják a kígyók evolúciójának történetét, több tízmillió évvel korábbra téve megjelenésüket bolygónkon.
"Az eddig ismert legkorábbi kígyófosszília 102 millió éves volt" - hangsúlyozta a kutatást irányító Michael Caldwell, az Albertai Egyetem paleontológusa. Sebastian Apestequía argentin paleontológusnak, a tanulmány társszerzőjének meggyőződése szerint a kígyók 190 millió éve jelenhettek meg bolygónkon.
A legidősebb lelet, az Eophis underwoodi fosszíliája Oxford közelében került napvilágra. A 25 centiméteres kígyó nagy valószínűséggel mocsárlakó volt és rovarokkal, ebihalakkal, valamint apró halakkal táplálkozott.
A legnagyobb, a portugál szénbányából előkerült Portugalophis lignites testhossza elérte a 1,2 métert. A 155 millió évvel ezelőtt élt hüllő apró emlősökkel, fiatal dinoszauruszokkal, gyíkokkal, madarakkal és békákkal táplálkozott.
Szintén 155 millió évvel ezelőtt élt a Diablophis gilmorei, amelynek maradványai Colorado államban kerültek napvilágra. Valamivel nagyobb volt, mint az Eophis underwoodi és valószínűleg ugyanazt a táplálékot kedvelte, mint a legősibb ismert kígyó.
Hatvan centiméteres volt a Parviraptor estesi, amelynek 144 millió éves megkövesedett maradványaira Nagy-Britanniában, Swanage közelében bukkantak.
A feltételezések szerint a kígyók a gyíkokból erednek, és az eddig feltárt korai fosszíliák tanúsága szerint a primitív csúszómászók többsége még rendelkezett apró hátsó lábakkal.
A Nature Communications legújabb számában leírt négy faj mindegyike rendelkezett csökevényes elülső és hátsó végtagokkal, ami nem jelenti, hogy a szó szoros értelmében képesek voltak járni. "Nagy valószínűséggel siklottak a talajon, a végtagokat pedig fogásra, a zsákmány megragadására használhatták" - vélekedett Michael Caldwell.
Mint kiemelte, mind a négy legősibb kígyófaj koponyájának szerkezete az eddig előkerült fosszíliák és a jelenkori kígyók anatómiájával azonos, s a jellegzetes fejforma azelőtt alakult ki, mielőtt kifejlődhetett volna hosszú , megnyúlt testformájuk. A négy ősi kígyó egyike sem rendelkezett méregfoggal, méregmiriggyel. "A legkorábbi ismert mérges kígyófosszília mindössze 20 millió éves" - hangoztatta Michael Caldwell.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 9:26 Többeket őrizetbe vettek a rendőrök Texasban az Izrael-ellenes egyetemi tüntetés felszámolásakor
- 8:13 Franciaországban számos légi járatot töröltek csütörtökön
- 7:58 Egymilliárd dolláros katonai csomaggal indultak újra az amerikai szállítások Ukrajna számára
- 6:30 Vádat emeltek egy internetes csaló ellen Egerben
- 5:30 Több mint 15 százalékkal nőtt a Spar árbevétele tavaly
- 4:30 Május végén nyitja első magyarországi üzletét a Primark divatlánc
- 3:30 Gyermekrajzpályázatot hirdet a MÁV a balesetek megelőzése érdekében
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06