A mikroszkóp csodái

Melyik az az élőlény, amelyik az űr hidegét is túléli?

Földünkön nagyjából ezer faja ismert, Magyarországon mintegy 100 különböző faj él belőle. Látta már mozgás közben a medveállatkát?

2014.12.21 19:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu

Medveállatka - a találó név egy olyan parányt jelöl, mely távolról valóban hasonlít a medvékre. Hasonló módon "járkál", igaz, a lény egy igazi medvének még ezredrészét sem teszi ki. Eddig azonban csak keveseknek adatott meg, hogy mozgás közben is megfigyelhessék. Íme:



Hihetetlen túlélők, a Föld legellenállóképesebb élőlényei. Tökéletesen alkalmazkodtak minden környezettípushoz. Kedvezőtlen körülmények között cisztát (védőburok) képezhetnek, vagy a kriptobiózis állapotába kerülhetnek. Ennek során testüket viasszal vonják be, lábaikat behúzzák, és hordó alakot vesznek fel. Anyagcseréjük ilyenkor a normálisnak kevesebb, mint 0,01%-ára, oxigénigényük 6 századrészére, testük térfogata pedig 50%-ára csökken. Nedvességtartalmuknak 99%-át is elveszíthetik. Mivel szinte teljesen ki vannak száradva, így szervezetükben nem tudnak megtelepedni a vírusok, baktériumok és a különböző szövetkárosító gombák, mivel ezek csak nedves környezetben képesek életben maradni.

Ebben az állapotban nagymennyiségű trehalózt tartalmaznak. Ez egy olyan cukor, amely a kiszáradást tűrő állatokra jellemző. A trehalózra azért van szükség, mert helyettesíti a sejtmembránokban a vízmolekulákat. A medveállatkák életműködései felfüggesztődnek. Ebben a formában akár 100 évig is életben maradhatnak élelem és víz nélkül. Ha újra nedvesség éri őket, néhány percen vagy néhány órán belül újra aktívvá válnak.

2007 szeptemberében az Európai Űrhivatal két fajhoz tartozó medveállatkát lőtt fel az űrbe, a Richtersius coronifert és a Milnesium tardigradumot. A medveállatkák a kriptobiózis állapotában voltak. Az űrszonda 270 km magasan keringett a Föld körül 10 napig. Amikor visszajött, a kutatók vízbe helyezték a medveállatkákat, hogy feléledjenek. 68%-uk túlélte a szabad világűrbe való kibocsátást bármiféle védőfelszerelés nélkül, és utána még szaporodtak is.

A világűrben egyszerre kellett elviselniük a -270°C-ot, a légüres teret, a teljes oxigénhiányt, a kozmikus sugárzást, és a földi ultraibolya sugárzás 1000-szeresét. Az ultraibolya sugárzás sterilitást okoz, a DNS-t erősen roncsolja, de a medveállatkák még ennek ellenére is képesek voltak szaporodni. Valószínű, hogy ki tudják javítani a saját DNS-üket ért károsodást. A kísérlet előtt eddig csak bizonyos baktériumokról tudták, hogy életben maradnak a világűrben, de most kiderült, hogy bonyolultabb szervezet is képes erre. (forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.