A legerősebb röntgensugárzás forrásai

Megszaporodtak az extrém ritka csillagászati jelenségek

A Tejútrendszerben nincsen ilyen objektum, és a legtöbb galaxis, ahol van, maximum eggyel rendelkezik. Nemrég azonban felfedeztek egy olyan csillagvárost, amiben 28 található! Kattintás után részletek a ritkaságról.

2014.12.15 21:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Chandra X-ray Observatory

A Nagy Kutya (Canis Major) csillagképben, mintegy 130 millió fényévnyire tőlünk található az az igazán érdekes tér az univerzumban, mely éppen két galaxis összeütközésének ad helyet. Az NGC 2207 és az IC 2163 nevű csillagvárosok csak az elmúlt 15 évben három szupernóva robbanást mutattak a földi csillagászoknak, illetve elképesztő tempóval születnek új csillagok a régióban.

Van azonban egy harmadik tényező, ami minden mást háttérbe szorítva vonja magára a csillagászok figyelmét: ezek az úgynevezett "ultrafényes röntgensugár-források" (angolul ultraluminous X-ray sources, és innen származik rövidített neve is, az ULX). A NASA Chandra Röntgensugár Obszervatóriumának (Chandra X-ray Observatory) segítségével akadtak rájuk, ennek köszönhetjük a fenti, látványos képet is.

De miért olyan érdekesek ezek az űrbéli objektumot? Nos, ahogyan a Tejútrendszer, úgy a fent említett galaxisok is tele vannak röntgensugarat kibocsátó bináris, azaz két tömegközéppontú rendszerekkel. Ezek többnyire egy átlagos csillagot tartalmaznak, mely egy másik, már összezuhant példány (neutroncsillag vagy akár fekete lyuk) körül járja útját. Igen erős gravitációs vonzás hat a "még élő" plazmagömbre, mely folyamatosan veszít anyagából, a már "halott" társa javára. Ez az anyag az utóbbiba való bejutásakor felizzik, akár több millió fokra, ami pedig röntgensugárzást generál. Ha ez a sugárzás nagyon intenzív, akkor nevezzük ULX-nek az objektumot.

És hogy mekkora ez a "nagyon intenzív"? Képzelje el, hogy egy-egy ilyen ULX több sugárzást bocsát ki, mint egymillió Nap! Szerencsére nem túl gyakoriak, a Tejútrendszer például egyetlen eggyel sem rendelkezik, és a legtöbb galaxis, ahol előfordul ilyen bináris rendszer, általában egyet tartalmaz. Na most az NGC 2207 és az IC 2163 28(!) ULX-et tudhat magáénak.

A több forrásból nyert adatok összefésülése érdekes tényre világított rá: erős korreláció van a röntgensugárzások forrásai és a csillagformálódási tempó között. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeken a helyeken számos, igen fiatal csillaggal kell találkoznia a csillagászoknak. Becslések szerint a fent említett ULX-ek is nagyon-nagyon fiatalok (persze kozmikus mércével mérve), talán még 10 millió évesek sincsenek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.