Rábukkantak a sötét anyagra

Nem tapogatózunk tovább a sötétben?

Az univerzum látható anyagánál a becslések szerint közel ötször több a számunkra - még - láthatatlan anyag. Eddig meggyőző bizonyítékok nélküli teória volt csupán a sötét anyag, de most végre "rátaláltak".

2014.12.15 09:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
Forrás: Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne

Miután fáradtságos munkával átnyálazták az Európai Űrügynökség távcsövei által összegyűjtött röntgenhullámú adatokat, meglepő dologra bukkantak a csillagászok. Furcsa tüskére akadtak a sugárzás elemzése során, melyet nem magyaráz semmilyen, általunk eddig ismerni vélt részecske. Mindez arra a következtetésre juttatta az európai űrkutatókat, hogy talán végre felfedezték a sötét anyagot.

Sötét anyag
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.

A sötét anyag hatását először Fritz Zwicky svájci asztrofizikus tételezte fel 1934-ben a Coma galaxishalmaz vizsgálata közben. A halmaz szélén levő galaxisok sebességéből, és a galaxishalmaz fényességéből, valamint a galaxisok száma alapján két tömegbecslést adott. A kettőt összehasonlítva látta, hogy a sebességeloszlásból számított tömeg 400-szor nagyobb, mint a távcsővel mért. Ezért be kellett vezetni a sötét anyagot, ami távcsővel nem látszik, viszont elég nagy tömegű, hogy a megfigyelt sebességeloszlást magyarázza. (forrás: Wikipedia)



Akcióban az ESA
Az Európai Űrügynökség XMM-Newton űrhajójának adatait elemezte ki az a nemzetközi kutatócsapat, mely a fenti meglepő felfedezést tette. A már említett tüskét két, az univerzum egymástól meglehetősen távol eső szegletében is detektálták: az Androméda galaxisban és a Perszeusz galaxishalmazban.

A kiugrást vélhetően a sötét anyag megsemmisülő részecskéi, az egyelőre csak elméletben ismert steril neutrinók okozták. Ennek oka, hogy az elektronszerű részecskének számító neutrinók unokatestvére bomlás közben röntgensugárzást bocsáthat ki. Ha igaznak bizonyul a felfedezés, akkor az új korszakot nyithat a csillagászatban.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.