Nagyobbak, mint a Plútó?

Több, még ismeretlen bolygó a Naprendszerben?

Közvetett bizonyítékok szerint akár két, eddig még fel nem fedezett planéta is kering központi csillagunk körül. Mekkorák és vélhetően hol találhatók? Cikkünkből kiderül.

2014.11.19 07:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
Forrás: Wikimedia

Naprendszerünk külső részét meglehetősen kevéssé ismerjük - nagyjából az Uránusz-Plútó távolságban húzódik a vizuálisan észlelhető felfedezések határa. Ezen kívül ugyan még bőven tart bolygórendszerünk, de Napunk annyira kevéssé képes megvilágítani azt a területet, hogy alig több fényét verik vissza az ottani tárgyak, mint más, közeli csillagok által kibocsátottét. Ezért távcsővel, optikai úton nem is lehet szinte semmi érdemlegeset kihámozni az Oort-felhő innenső oldaláról.

Persze ettől függetlenül már ráakadtunk két, említést érdemlő kisbolygóra, a Sednára és a 2102 VP113 nevűre, de ezek mind kisebbek az egyébként is lefokozott Plútónál. Ráadásul közel sem volt könnyű menet felfedni őket, hiszen Földünk Naptól való keringési távolságánál több százszor messzebb róják végtelennek tűnő útjukat központi csillagunk körül. Annyira távol vannak, hogy már túlságosan közel esnek a mintegy 5000 CSE távolságra levő Oort-felhőhöz.

Éppen ezért vannak azon a véleményen a további, naprendszerbeli planétákban hívő csillagászok, hogy ennél valamivel közelebb kellene keresni az eddig előttünk rejtve maradt bolygókat. Az legalábbis nagyon valószínűnek tűnik, hogy ha volt(ak) ilyen égitest(ek), akkor az(ok) a Naphoz jóval közelebb jött(ek) létre.

A Carnegie Institution for Science kutatója Scott Sheppard, és a Gemini Observatory szakértője, Chad Trujillo szerint a Kuiper-öv adhat választ a kétkedőknek. Ketten együtt felfedezték, hogy legalább tíz nagyobb objektum, illetve a fent említett kisbolygók nem várt pályát írnak le a Nap körül. Némileg kilógnak a naprendszer síkjából, egyesek alig-alig, mások pedig egészen meredeken. Naphoz legközelebbi pontjukat azonban meglepő módon mind a bolygósíkban érik el.

Nem lehet véletlen, vélekednek a csillagászok, akik szerint egy, ezt a mozgást befolyásoló gravitációs erő lehet a háttérben, melynek forrását még nem ismerjük. Viszont kézenfekvő a feltételezés, hogy egy (vagy kettő bolygó) okozhatja mindezt. Ezt már Carlos és Raul de la Fuente Marcos, a Complutense University of Madrid szakértői állítják, akik szerint legalább két, a Plútónál valamivel nagyobb planétát kellene keresni.

És még ők sincsenek egyedül elméletükkel. Lorenzo Iorio, az olasz oktatási, egyetemi és kutatói minisztérium képviseletében azt taglalta, hogy nagyjából 500 CSE távolságra lenne érdemes kutakodni, igaz, ez a táv szerinte attól függ, mekkora a planéta tömege. Iorio szerint nehezebbnek kellene lennie a Földnél, ami azért már tekintélyt parancsoló.

Nos, függetlenül attól, hogy a valószínűség-számítások és a különböző modellek mit jósolnak, teljes bizonyosságot csak akkor szerezhetünk, ha valamilyen űreszközzel a közelébe tudunk férkőzni a területnek, és ott valóban ráakadunk egy-két nagyobb égitestre. Ehhez azonban még idő - és főleg: rengeteg pénz - kell, úgyhogy egyelőre várnunk kell a nagy áttörésre. Ami lehet, hogy nincs is.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.