Bizonyítást nyert a rezgési kötés

Bomba robbant a kémia világában

Olyan új kémiai kötést fedeztek fel, melyet korábban még senki sem látott. Pedig már az 1980-as évek óta keresték a kutatók.

2014.10.29 17:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: pse.mendelejew.de

Kovalens kötés, ionos kötés, fémes kötés - ismerős még? Kémiaórák tananyaga az elsődleges kötések, melyeket legalább nevük alapján illik felismerni, ha a hozzájuk tartozó elmélet már meg is kopott. Ha felfrissítené tudását ezen a téren, görgessen a cikk végére, egyébként pedig olvasson tovább!

A nemrég létezésében bizonyított "új" kötés két nehézatom között jön létre egy hidrogénatom révén. Általában a kémiai kötések csak akkor alakulnak ki, amikor a kötés csökkenti a rendszer helyzeti energiáját. Ebben az esetben azonban a rendszer helyzeti energiája nagyobb lesz a kötés kialakulását követően. Hogyan lehetséges ez? A kötés az úgynevezett rezgési nullpont energia csökkenése révén alakulhat ki, mely stabilizálja a rendszert. Ebből következően az új kémiai kötést rezgési kötésnek (vibration bond) nevezték el.

Amint arról a Chemistry World beszámolt, két, nemrég végzett kísérlet bizonyítékot talált létezésére: bróm-hidrogén-bróm molekulák esetében fedezték fel a rezgési kötést. A hidrogén egzotikus változata hozta létre a kapcsolatot: a felfedező csapat beszámolója szerint olyan hidrogénizotóp segítségével akadtak rá, melyben a hidrogén-elektronokat müonokkal váltották ki. Csak ennek a részecskének a segítségével sikerült rezgési kötést létrehozni bróm-atomokkal.

Kovalens kötést két (esetleg több) atom között megosztott elektronpárok hoznak létre, hogy mindegyik atom stabilis elektronszerkezettel rendelkezhessen. A csak lokalizált kovalens kötéseket tartalmazó anyagok az áramot nem vezetik, mivel nincs bennük szabadon mozgó töltéshordozó (ion vagy elektron). Nemfém és nemfém között jöhet létre.

Ionos kötés keletkezésekor az egyik atomból a legkülső elektronhéjon levő elektron(ok) a szomszédos atom elektronhéjába épül(nek) be és mindkét atom ionos formába kerül. Az eltávozó illetve a felvett elektronok számát nevezzük az ion töltésszámának. Az így létrejött pozitív (kation) és negatív (anion) töltésű ionok elektrosztatikusan vonzzák egymást. A kötés nagyon stabil, mert a vegyértékelektronok átmentek a másik atomba. Fém és nemfém között jöhet létre.

A fémes kötés a kovalens kötésnek olyan esete, amikor az elektronok az anyagban egyenletesen oszlanak el. Kialakulásának feltétele az, hogy a fématomok vegyértékhéján kevés számú elektron van, ezek az atommagtól viszonylag messze vannak, és kisebb energiával kötődnek, ezt mutatja kicsi ionizációs energiájuk is. A fémes kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben a rácspontokban lévő atomtörzseket delokalizált elektronok tartják össze. (forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.