Ilyennek még sosem láttuk a Tejutat

Hová bújt saját fekete lyukunk?

Galaxisunk közepén egy hatalmas fekete lyuk trónol. Elvileg legalábbis, de jövőre nagy eséllyel rá is akadhatunk.

2014.10.24 19:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Las Campanas Observatory, Carnegie Institution

Feltételezések szerint az olyan nagy galaxisokat, mint amilyen a "miénk" is, egy úgynevezett szupermasszív fekete lyuk tartja össze - az elképesztő tömeggel bíró, ugyanakkor nagyon kis méretű objektum a csillagvárosok középpontjában "trónolva", pusztán gravitációs erejével képes egy rendszerben tartani a körülötte keringő sok milliárd csillagot (és azok bolygóit). Nem meglepő módon eddig még senki nem látta, de ez 2015-ben megváltozhat.

Ebben segíthet az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat) távcsőrendszer, mely a Tejútból érkező rádióhullámokat vizsgálja. Eddig is kutatta galaxisunk középpontját, ám azt egy hatalmas ionizált gáz takarja el, a nyilas csillagképben található Sagittarius A*.

"Bármilyen képet is készítettünk eddig, az elmosódott, életlen lett, nagyjából olyannak kell elképzelni, mintha tejüvegen keresztül néznénk egy apró fényforrást" - igyekezett érzékeltetni a probléma mélységét Shep Doeleman, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatója.

Mit lehet tehát tenni? Még több távcső kell - ezt a célt szolgálja az a kezdeményezés, melynek során a Föld különböző pontjain található nagyteljesítményű távcsövekből 11-et rendeznek egyetlen hálózatban, Event Horizon Telescope (EHT) néven. Ezzel kifejezetten a téridő határát akarják kutatni, azt a területet, ahol a fekete lyuk gravitációja már megakadályozza a fény és az anyag távozását. Az ALMA továbbfejlesztésével 2015-ben az EHT a korábbinál tízszer érzékenyebbé válhat, és végre meg lehet a fókusz a Sagittarius A* árnyékos szélein.

ALMA
54 darab 12 m-es és 12 darab 7 m-es átmérőjű mozgatható antennából álló, interferométer elven működő rádiótávcső-rendszer, mely a milliméteres illetve az alatti hullámhosszúságú sugárzást érzékeli. A rendszer több nemzetközi obszervatórium és kutatóintézet közös projektje, melyet a chilei Atacama-sivatagban, 5000 m magasságban alakítottak ki.

A távcsőrendszer célja a földi légkör által áteresztett, a milliméteres hullámhossztartományba eső sugárzás jobb vizsgálata. Az ALMA az eddigi legnagyobb, és 1,3 milliárd dolláros költségvetésével a legdrágább földfelszíni rádióteleszkóp. Az obszervatórium számára kijelölt helyen az Atacama Pathfinder Experiment keretében már 2005-ben megkezdte a munkáját az ALMA rendszer egyik enyhén módosított távcsöve, az APEX. (forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.