Fúziós erőmű, a jövő záloga?

Közeleg az olcsó energia kora?

Noha nagyon ígéretes a magfúzióra alapuló termelés, az ehhez szükséges erőmű eszméletlenül drága és hatalmas. Nemrég azonban felcsillant egy reménysugár.

2014.10.19 19:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Lockheed Martin

Az emberiség története gyakorlatilag az erőforrásokért vívott folyamatos harcokról szól. Ám míg korábban ezek az erőforrások a rabszolgaerőt, a fémeket vagy a termőterületeket jelentették, a 20. században egyre inkább az energia került középpontba. Ma sincsen másként, elég csak az olajban gazdag Közel-Keletet vagy a ritkafémektől hemzsegő Közép-Afrikát megnézni. Éppen ezért jelentene óriási ugrást fajunk számára, ha szinte korlátlanul állna rendelkezésünkre az olcsó energia.

Ennek ígéretével kecsegtet a fúziós erőmű, mely hat évtizedes erőfeszítéseink ellenére még mindig csak vágyálom. Szemben a hagyományos nukleáris erőművekkel, ahol a radioaktív bomlásból állítják elő az energiát, a fúziós változatban a Nap belsejében lejátszódó folyamatot utánoznák, és az atomok egyesülésének "melléktermékét", a reakció során felszabaduló energiát nyernék ki. Az eljárás óriási előnye, hogy nem termel sok évtizedig/évszázadig veszélyes nukleáris hulladékot.

Míg azonban az ellenőrzött láncreakcióra alapuló energiatermelést már uralmunk alá hajtottuk, a fúziós változat kísérleti formában létezik csak. Legfejlettebb változata az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor), mely még mindig nincs készen: 23 ezer tonnás, 30 méter átmérőjű fúziós kamrája (tokamak) tízmilliárd dolláros költséget jelent az emberiség számára. Nem véletlenül zajlik nemzetközi együttműködésben építése, fejlesztése.

A Lockheed Martin azonban előállt egy merész ötlettel, egészen pontosan Tom McGuire vezető kutató azt nyilatkozta a minap, hogy van elképzelésük a szigetelés hatékonyságának jelentős javítására, így drámai mértékben lecsökkenthető lenne egy fúziós reaktor mérete. McGuire közlése szerint mindössze iskolabusz méretűre lehetne zsugorítani a fúziós kamrát (Compact Fusion Reactor - CFR). Ehhez a benne levő plazmafolyam kordában tartását kell jobbá tenni; az erről gondoskodó erős mágneses mező összenyomott rugóként passzírozná vissza a kitörni készülő matériát.

Ennél többet sajnos nem lehet tudni, érthető okokból. A Lockheed Martin nem jótékonysági cég, hatalmas bevételt remél a kutatásból. Ha beválik a CFR, akkor bizonyára az egekbe ugrik majd a cég árfolyama. És hogy mikor élvezhetjük majd a fejlesztés előnyét? Sajnos nem a közeljövőben: becslések szerint nagyjából 10 évre lesz szükség a működő prototípus előállítására.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.