Hazai kutatás
Szegeden is alkalmazzák a nanoszkópiai módszert
A Szegedi Tudományegyetemen is alkalmazzák az idei kémiai Nobel-díjjal elismert nanoszkópiai módszert, az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken az eljárást alkalmazó mikroszkópot építenek, melyet elsősorban agyi folyamatok vizsgálata során használnak majd.
2014.10.10 03:30MTINanoszkópiáért két amerikai és egy német tudós, Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan Hell kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat.
Erdélyi Miklós adjunktus elmondta, két amerikai tudós, Eric Betzig és William E. Moerner dolgozta ki az egymolekula-mikroszkópia vagy lokalizációs mikroszkópia alapjait, amellyel a hagyományos optikai mikroszkópok feloldásánál tízszer részletesebb kép alkotható. Bár az elektronmikroszkópokkal már korábban is elérhető volt ez a tartomány, a minták előkészítése nem tette lehetővé az élő sejtes kísérletek vizsgálatát. A nanométeres térbeli felbontóképességű eszközökkel azonban már tanulmányozhatók a sejteken belül zajló biokémiai folyamatok is.
Az eljárás során fluoreszcens festékkel vagy fehérjékkel megfestik a mintát, amelyet lézerfénnyel gerjesztenek, majd detektálják az egyes, különálló molekulák képeit. A mintáról "filmszerűen" egymásután sok felvételt készítenek, amelyek kiértékelésével kapják a végső, nagy térbeli feloldású képet - közölte a kutató.
Az eljárás nehézségét is ez adja, hiszen a felvételek elkészítése 2-3 perctől akár fél óráig is eltarthat, így ez idő alatt biztosítani kell, hogy a minta pontosan egy helyben maradjon - tette hozzá a szakember.
Kereskedelmi forgalomban is kaphatók a lokalizációs mikroszkópia elvét alkalmazó eszközök, ezek azonban csak egy-egy célfeladat elvégzésére alkalmasak. Az optikai és kvantumelektronikai tanszék munkatársai olyan rendszer létrehozásán dolgoznak szoros együttműködésben az SZTE agykutatóival, amelyek segítségével időben követhetők a fehérjék átalakulásai, például az Alzheimer-kórban szerepet játszó béta-amiloid lerakodások kialakulása - mondta az adjunktus.