Gigászi orra miatt kapta a nevét

Óriási orrú, kacsacsőrű dinoszauruszt azonosítottak Amerikában

Gigászi szaglószerve miatt adták neki a Rhinorex condrupus, vagyis az orrkirály nevet. Testméretéhez képest ennek az ősállatnak volt ugyanis a legnagyobb orrnyílása a kacsacsőrű dinoszauruszok közül

2014.09.23 15:19MTI
freedigitalphotos.net/domden

Óriási orrú, kacsacsőrű, 75 millió éves növényevő dinoszauruszra bukkantak az amerikai Utah államban. A szokatlan testrész szerepét egyelőre találgatják a tudósok.

Gigászi szaglószerve miatt adták neki a Rhinorex condrupus, vagyis az orrkirály nevet. Testméretéhez képest ennek az ősállatnak volt ugyanis a legnagyobb orrnyílása a kacsacsőrű dinoszauruszok közül - idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál Terry Gatest, az Észak-Karolinai Állami Egyetem és az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum kutatóját.

"Rejtély, mi lehetett a szerepe egy ekkora orrnak: ha ez az állat rokonaira hasonlított, valószínűleg nem volt kitűnő szaglása, ám lehet, hogy az orr az ellenkező neműek vonzására szolgált, vagy a fajtársak erről ismerhették fel egymást. Elképzelhető, hogy a növénytépő csőr gigászi toldaléka volt" - írta közleményében Gates.

A növényevő ősgyík a hadrosaurusok, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok nemébe tartozott. A hadrosaurusok fejét általában taraj díszítette, melynek célja talán a kommunikáció volt, ám a csoport egyes fajai - köztük a friss lelet is - tarajtalanok voltak.

Gates és kutatótársa, Rodney Sheetz, a Brigham Young Őslénytani Múzeum munkatársa egy csontvázrészletet és egy koponyát vett észre a Brigham Young Egyetem (BYU) egyik raktárában.

A kövületeket, a vidék egyetlen hadorsaurus-maradványát az 1990-es években fedezték fel az utahi Book Cliffsben. "Szinte ép volt a koponya, de a preparálása nehéznek bizonyult: két évbe telt kiásni a kövülteteket a homokkőből, ahová beágyazódtak, mintha betonútból kellett volna kikaparni őket" - írta Gates.

Ahogy összerakták a koponyát, rájöttek, hogy új fajt fedeztek fel. A Rhinorex condrupus mintegy 9 méter hosszú és majdnem négy tonna lehetett, mikor élt, és a parttól 80 kilométerre elterülő ingoványos vidékeken gázolt. A kutatók nem biztosak abban, hogyan pusztult el az egyed, bár a csontokat a talajba temetve találták, ami arra utalhat, hogy folyómederben érte a vég.

"A bőr fennmaradt lenyomatai arról tanúskodnak, hogy halála után viszonylag gyorsan a talajba ágyazódott a tetem, a csontok az eredeti helyükről nem mozdultak el, tehát bármi is történt, az gyorsan ölte meg az állatot" - írta Gates. "Talán krokodil végzett vele: a hüllő lesből rátámadt, gyorsan elpusztította, majd tett arról, hogy a tetem a vízfenékre jusson. Gigászi krokodilok maradványai is előkerültek ezen a helyen" - tette hozzá a kutató.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.