Banálisnak tűnő, de nagyon is fontos kérdés

Kié az aszteroida?

A földi határok többnyire egyértelműen kijelölik, egy-egy ország meddig nyújtózhat. De mi van az űrben keringő, haladó objektumokkal?

2014.09.12 07:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Deep Space Industries

Noha bolygónkhoz képest elhanyagolható tömeggel bírnak az űrben keringő aszteroidák, a bennük levő, könnyen hozzáférhető - legalábbis, ha a helyszínen van egy bányászhajó - ásványok miatt csábító célponttá válnak majd a 21. századi, leginkább a még meg sem született emberek számára. Előtte azonban nem árt tisztázni egy fontos kérdést: kié is az aszteroida?

Egy egyezményes, általános érvényű megállapodással talán elkerülhető lenne, hogy naprendszerünk területét a vadnyugathoz hasonló, erőszakos módon kolonizáljuk. Ne akarjuk elvenni erővel, amire más esetleg már korábban rábukkant, hiszen az űr - fajunk számára mindenképp - végtelen erőforrásokat kínál.

A helyzetről a napokban tartanak meghallgatást a Fehér Házban, már egy törvénytervezet is született, ASTEROIDS (American Space Technology for Exploring Resource Opportunities In Deep Space) Act néven. Ezt az egységesítést olyanok szorgalmazzák, mint James Cameron, Eric Schmidt és Larry Page, akik a Planetary Resources befektetői között találhatók. Egészen konkrét elképzelésekkel rendelkeznek arról, miként lehet a naprendszer "alacsonyan lógó gyümölcseit" leszakítani: Arkyd szériájú robotűrhajójukkal derítenék fel közvetlen kozmikus környezetünket. Érdekesség, hogy ugyanez a szervezet áll az Asteroid Zoo projekt mögött, mely gyakorlatilag bárki előtt nyitott, aki még fel nem fedezett aszteroidákra akar vadászni (a Földről).

De nem csak a filmgyártás és az IT-világ dúsgazdag moguljai utaznak az űrbizniszben: a texasi Deep Space Industries tavaly jelentette be, hogy apró űrszondákkal tervez felmérni, megközelíteni és bányászni olyan aszteroidákat, amik gazdagok vízben és ritkaföldfémekben. A Firefliy (Szentjánosbogár) névre keresztelt eszközökkel összegyűjtött nyersanyagokkal egyszer talán majd ki lehet váltani a jelenleg olyan rizikós földi helyszíneken zajló bányászatot, mint a polgárháborúk sorával sújtott Közép-Afrika vagy a nem éppen piacbarát Kína.

Visszatérve a törvényi szabályozásra: a fent említett tervezet az 1967-es Világűr Szerződés (Outer Space Treaty) egyfajta kibővítése lenne. Az eredeti törvény szerint semmilyen űrbeli égitestre nem tarthat igényt egyetlen földi nemzet sem - ugyanez az elv érvényesülne az aszteroidákra is. Ugyanakkor az amerikai vállalatok előtt nyitva állna a kapu utóbbiak nyersanyagkészletének kibányászására.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy mi a helyzet a többnyire értékes anyagból álló égitestekkel? Tegyük fel, sikerül ráakadni egy olyan aszteroidára, ami zömmel vasból - vagy gyémántból, ha már... - áll. Ennek a "kibányászása" gyakorlatilag az aszteroida egy-az-egyben földi környezetbe való vontatását jelenti, a kitermeléssel/feldolgozással pedig maga az objektum megszűnik létezni. Ezzel, ha a tulajdonjogot nem is szerezte meg a feldolgozó-vállalat, az eredeti objektum létezésének végére pontot tett.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.