Legalább ezért nem mi vagyunk a felelősek
Eltűntek a virágok, utánuk haltak a mamutok
A vadvirágok eltűnése vezethetett a jégkorszak gigantikus méretű állatainak, köztük a gyapjas mamutnak és az orrszarvúnak a kihalásához, nem az ember irtotta ki őket.
2014.02.06 17:55MTIA permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj üledékeiben megőrzött és a hajdani állatok maradványaiból nyert DNS-mintákat tanulmányozó tudósok azt fedezték fel, hogy a jégkorszak gigászai leginkább a térséget hajdan borító, magas fehérjetartalmú virágos növényekkel táplálkoztak.
A drasztikus éghajlatváltozás azonban óriási pusztítást végzett a vadvirágok - napraforgó, lóhere - között, helyüket pedig átvették a fűfélék és a cserjék, amelyeknek nem volt olyan magas tápértéke, hogy elég lett volna a hatalmas növényevő állatok fennmaradásához - olvasható a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmányban.
A vegetáció változása nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt kezdődött és 10 ezer éve ért véget, ekkoriban haltak ki a mamutok és a többi nagytestű állat - írták a tudósok. Évek óta igyekeznek megfejteni, mi vezetett tömeges pusztulásukhoz, amelynek során az északi félteke nagytestű emlőseinek kétharmada kihalt.
Eske Willerslev, Koppenhágai Egyetem munkatársa, az ősi DNS-ek szakértője vezette a nemzetközi kutatócsoportot. Elmondta: kutatásuk eredménye igen hihető magyarázatot adott a jelenségre.
Felfedezésük ellentmond annak a nézetnek, hogy az ember érkezése és féktelen vadászatai okozhatták a nagytestű növényevők kihalását. Willerslev azt nem zárta ki, hogy az ember adta meg a kegyelemdöfést néhány olyan fajnak, amely a fogyatkozó táplálék miatt már amúgy is a kihalás szélén állt.
Az Északi-sarkvidéken - mint ma az afrikai szavannákon - egykor nyüzsögtek az állatcsodák: óriás növényevő gyapjas mamutok, gyapjas orrszarvúk, lovak, bölények, rénszarvasok és tevék, ragadozó hiénák, kardfogú tigrisek, oroszlánok és rövidfejű medvék.
A kutatók megpróbálták rekonstruálni a történelem előtti északi tundra növényvilágának elmúlt 50 ezer éves történetét. Szibériától Észak-Amerikáig 21 helyen vettek összesen 242 biztos kormeghatározású talajmintát a permafrosztból, és olyan genetikai maradványokat kerestek bennük, amelyek a hajdani vegetációra utalhatnak.
Az eredmény meglepte őket, mert ellentmondott annak a képnek, amely a korábbi kutatások alapján kialakult. Az eddigi tanulmányok leginkább a pollenelemzésre támaszkodtak, ez pedig azzal a következménnyel járt, hogy erősen túlbecsülték a sok pollent termelő növények elterjedtségét.
A genetikai elemzés ezzel szemben azt mutatta ki, hogy az 50 ezer év leghosszabb időszakában a vidék nem füves pusztaság képét nyújtotta, hanem leginkább kicsi, virágos növények borították.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 8:31 A Telegram lecsap a 'terrorista' spamekre
- 7:26 Ukrajna a 'jéghegy csúcsa' - Lavrov
- 6:14 A globális termékenységi válság a világ népességének 97%-át fenyegeti
- 1:30 Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon
- 0:30 Az Egyesült Államokban 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- 23:30 A Fehér Ház nem számít izraeli katonai műveletre Rafahban az erről szóló washingtoni egyeztetés előtt
- 22:35 Több mint 100 km/órás széllel és lehűléssel érkezett a hidegfront
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06