Matematikai modell segítségével

Megfejtették a Piroska és a farkas eredetének titkát

Piroska és a farkas eredetének titkát fejtette meg egy brit antropológus egy matematikai modell segítségével.

2013.11.14 10:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI

A kutatókat már régóta lenyűgözi, milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz a különböző kultúrák szájról szájra szálló meséi.

A történelmi-földrajzi irányzat úgy véli, a hasonló történetek nemzetközi típusokba sorolhatók, és az egyes csoportok visszavezethetők egy közös, ősi, eredeti meséig. Olyan matematikai modellt - filogenetikai analízist - használt a kutató, amellyel a biológusok tanulmányozzák a fajok eredetét és kialakulását.

A modell segítségével most elkészült a Piroska és a farkas "evolúciós fája". A tanulmány a PLOS ONE tudományos lap friss számában jelent meg. Jamie Tehrani, a Durhami Egyetem antropológusa, a tanulmány szerzője kimutatta, hogy a Piroska és a farkas és egy másik népszerű, sok nép ajkán élő mese, a Farkas és a hét kecskegida című mese közös ősre vezethető vissza.

Azt derítette ki, hogy A farkas és a hét kisgida keletkezett először, az Kr.e. 1. században. Arról szól, hogy a ragadozó a kicsik anyjának adja ki magát, majd felfalja őket. Európában és a Közel-Keleten lett népszerű. A Piroska és a farkas, amelyben a nagy, gonosz vadállat nagymamának álruhájába öltözve becsapja és megeszi a kislányt, mintegy ezer évvel később keletkezhetett. A mese a 19. században a Grimm-fivérek gyűjteményébe is bekerült, ám gyökerei szájról szájra terjedő, francia, osztrák és észak-olasz népmesékig nyúlnak vissza Tehrani kutatásai szerint.

A történet számos változatát - köztük a Tigrisnagymama címűt - mesélik Afrikában és Ázsia sok országában, köztük Japánban, Kínában és Koreában is. Tehrani a mese 58 változatát tanulmányozta a filogenetikai elemzésnek nevezett módszerrel.

A munka során 72 változóra koncentrált, többek közt arra, a főszereplő kislány-e vagy kisfiú, esetleg testvérek, farkas, tigris vagy valami más állat "személyesíti meg" a gonoszt, milyen cselhez folyamodott a ragadozó, illetve megmentették-e végül a főhőst, vagy sem. Minden változó pontszámokat kapott annak alapján, mekkora a valószínűsége, hogy közös az eredetük.

A pontszámok alapján rajzolható fel a fa, amely a történet terjedésének legvalószínűbb útjait ábrázolja. A népszerű feltevés szerint a Piroska és a farkas eredeti változata egy kínai népmese, innen terjedt a történet nyugat felé - magyarázta Tehrani. Elemzéséből azonban kiderült, a kínai változat alapul európai szájhagyományon, és nem fordítva.

Ugyanezzel a módszerrel más népmesék eredetét is elemzi a kutató, és reméli, az így nyert információ adalékokkal szolgálhat az ősi népvándorlások megértéséhez is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.