16 kamera és sok matematikai képlet

Honnan tudjuk, hány kilométert fut egy focista?

Aki csak néhány meccset is megnézett az idei Európa-bajnokságon, annak valószínűleg feltűnt: már a játék közben megmondják, melyik focista hány kilométert futott, hányat passzolt és abból mennyi volt sikeres.

2008.06.30 19:21ZONA

A futball Nagy Testvére nem Ausztriában, illetve Svájcban kezdte kukkolni a focistákat, már az az Európa-bajnokság selejtezőmérkőzésein és a Bajnokok Ligájában is is árgus szemekkel figyelte a játékosok minden mozdulatát. Igaz, akkor még csak tesztüzemben. A „focistafigyelő” hivatalos neve Castrol Performance Index (CPI, Castrol Teljesítményindex). Az eddig motorsportokat támogató cégnek ez az első szereplése a futballvilágban.

A játékosokat folyamatosan követő rendszer alapja az UEFA szerint a rakétatechnológiából származik. A stadionok alakjától függően négy-nyolc pár kamerát helyeznek el a pálya egyik oldalán mintegy húsz méter magasan, két egymás alatti sorban. Nemcsak a 22 játékost, hanem a labdát és a három játékvezetőt is figyelik. Mindegyik kamera párban dolgozik, a mozgások és távolságok meghatározása miatt „sztereó” képet továbbítanak.

Az egy párban lévő kamerák egymástól legalább 10-15 méteres távolságban vannak (ábrák a kamerák elhelyezéséről a galériában), a képeket pedig a „titkos boszorkánykonyhába”, az adatfeldolgozó egységbe küldik, ahol valós időben, matematikai képletek szerint alakulnak át a x, y és z koordináták mozgássá és pontokká. A meccsek előtt több órába telik, mire mindent beállítanak és tesztelnek, a rendszert felügyelő néhány ember a kommentátorállások fölött dolgozik néhány laptoppal. A találkozók után minden játékos mozgásáról készül egy „hőtérkép” is, hogy a pálya mely részein mennyit játszott. A legtöbbet futó játékos az orosz Semak volt, öt meccsen több mint 61 kilométert futott. Őt követi nem sokkal lemaradva a szintén orosz Zirjanov és Zsirkov, 58 kilométerével a német Ballack csak negyedik lett a focisták futóversenyén.

A játékosok értékelésének lényege, hogy a focisták minden megnyilvánulását annak függvényében értékelik, hogy az negatívan vagy pozitívan befolyásolja csapatának gólszerzési esélyeit. A pályát ezért zónákra osztják, minden területnek megvan a maga „gólveszélyességi” szorzója; nem mindegy, honnan hová passzol a játékos. A pontos átadás többet ér az ellenfél tizenhatosán belül, mintha ugyanaz a felezővonal közelében történt volna, és persze a kapu közelében elhibázott passz nagyobb levonással is jár. A cikk folytatása a Zónában!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.