Kvantumoptikáért

A fizikai Nobel-díjat egy francia és egy amerikai tudós kapta

A francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat kvantumfizikai kutatásaiért - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.

_{2012.10.09 13:35MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A bizottság indoklása szerint a két tudós "a kvantumfizikai kísérletezés új korszaka előtt nyitotta meg az utat azzal, hogy demonstrálták az egyedi kvantumrészecskék - azok tönkretétele nélküli - közvetlen megfigyelhetőségét". Munkájuk új típusú, szupergyors, kvantumfizikán alapuló számítógép megépítéséhez vezethet el.

A kvantumszámítógép talán ebben a században változtatja meg olyan radikálisan mindennapi életünket, ahogyan a klasszikus komputer tette az elmúlt században - áll a Királyi Akadémia közleményében.

A 68 éves Serge Haroche és a szintén 68 éves David J. Wineland egymástól függetlenül talált és fejlesztett ki módszereket az egyedi részecskék mérésére és manipulálására úgy, hogy közben sikerült megőrizniük azok kvantummechanikai természetét, mindezt korábban hozzáférhetetlennek vélt utakon - olvasható a nobelprize.org honlapon található indoklásban.

A fény vagy az anyag különálló részecskéire a klasszikus fizika törvényei nem alkalmazhatók, helyüket ebben a léptékben átveszi a kvantumfizika. Az egyedi részecskéket azonban nem egyszerű elkülöníteni környezetüktől, és azonnal elveszítik titokzatos kvantumtulajdonságaikat, amint kapcsolatba lépnek a külvilággal. Ezért a kvantumfizika által megjósolt számos, látszólag bizarr tulajdonságot nem tudták közvetlenül megfigyelni, a kutatók csak gondolatkísérleteket tudtak folytatni velük kapcsolatban.

Haroche és Wineland kutatócsoportja olyan laboratóriumi módszereket fejlesztett ki, melyekkel sikerült mérniük és kontrollálniuk igen törékeny kvantumállapotokat, amelyekről korábban azt hitték, hogy lehetetlen közvetlen megfigyelésük.

Mindkét díjazott a fény és az anyag közti alapvető kölcsönhatásokat tanulmányozó kvantumoptika területén dolgozik, ez a terület az 1980-as évek óta figyelemreméltó fejlődésen ment át. Áttörést jelentő módszereik tették lehetővé, hogy ez a kutatási terület megtegye legelső lépéseit egy szupergyors, kvantumfizikán alapuló számítógép megépítése felé.

Serge Haroche francia állampolgár, 1944-ben született a marokkói Casablancán, a Collége de France professzora.

David J. Wineland amerikai állampolgár, 1944-ben született Milwaukeeban, az amerikai Országos Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) fizikusa.

Az elismeréssel összesen 8 millió svéd korona (263 millió forint) is jár.

A fizikai Nobel-díj és kitüntetettjei

A francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat kvantumfizikai kutatásaiért - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeiről:

A fizikai Nobel-díjat 1901 óta most 106. alkalommal osztották ki, s 47 alkalommal kapta egy tudós egyedül, 30 alkalommal ketten, 29 alkalommal hárman megosztva. A díjat 194 tudósnak ítélték oda, de csak 193 kitüntetettje van, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedülálló módon - két alkalommal is megkapta a fizikai Nobel-díjat. A kitüntetettek közül csak kettő nő, Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban volt díjazott. A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves Lawrence Bragg, legidősebben 2002-ben az akkor 88 éves Raymond Davis Jr. kapta meg. "Családi" díjazásra több példa van: Marie Curie és férje Pierre együtt voltak díjazottak 1903-ban. Lawrence Bragg édesapjával, Williammal közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, és ha nem is egyszerre, de Niels Bohr (1922) és fia, Aage N. Bohr (1975), Manne Siegbahn (1924) Kai M. Siegbahn (1981), valamint J. J. Thomson (1906) és George Paget Thomson (1937) személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést.

Magyar származású tudósok közül eddig háromnak ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban élt Lénárd Fülöp (1862-1947) "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élt Wigner Jenő (1902-1995) "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben a Nagy-Britanniában élt Gábor Dénes (1900-1979) "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".

Az elmúlt évtized díjazottjai:

2001 - Az amerikai Eric A. Cornell, Carl E. Wieman és az Egyesült Államokban élő, német születésű Wolfgang Ketterle az alkáli atomokból álló higított gázokban létrehozott Bose-Einstein-kondenzáció előállításáért és a kondenzátumok tulajdonságairól szóló korai alaptanulmányokért.

2002 - Az amerikai Raymond Davis és a japán Kosiba Maszatosi a kozmikus neutrinók kutatásáért, valamint az amerikai Riccardo Giacconi a kozmikus röntgensugárzási kutatásokért.

2003 - Az orosz származású amerikai Alexei A. Abrikosov, az amerikai Anthony Leggett és az orosz Vitalij Ginzburg a szupravezetés terén végzett úttörő kutatásokért.

2004 - Az amerikai David J. Gross, David Politzer és Frank Wilczek a kvarkok világában elért komoly felfedezésekért.

2005 - Az amerikai Roy J. Glauber az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért, a fényrészecskék viselkedésének elméleti leírásáért, valamint az amerikai John L. Hall és a német Theodor W. Ha:nsch a lézeralapú precíziós színképelemzés, vagyis az atomok és a molekulák fényének

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter