Összemennek a halak

Kisebbek lesznek a balatoni hekkadagok

Igazi hungarikum a fogas, mégis hekket eszünk a Balatonon, mert nem szálkás, és olcsóbb is, mint a süllő. Ám a University of British Columbia kutatói szerint az évszázad közepére a tengeri halak maximális tömege mintegy 20%-kal fog csökkenni.

_{2012.10.04 15:02ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Természetesen mindez a globális felmelegedés következménye, aminek hatására az óceánok vize is felmelegszik. A melegebb víz kevesebb oxigént tartalmaz, ami rossz hír a halaknak. "Egy melegebb, kevésbé oxigéndús óceánban a halak nem jutnak elég oxigénhez, aminek hatására leáll a növekedésük" - mondta el Daniel Pauly, a kutatás vezetője.

A kutatók világszerte több mint 600 halfajtát vizsgáltak meg és számítógépes modellezés segítségével próbálták meghatározni, hogyan hat rájuk a víz oxigénszintjének csökkenése. A fajok több mint 75%-a várhatóan veszíteni fog tömegéből.

A leginkább veszélyeztetett fajok az Indiai-óceánban élnek (24%), őket követik az Atlanti (20%) és a Csendes-óceáni (14%) fajok. Leginkább a trópusi régiókban várható drasztikus méretcsökkenés, átlagosan akár 20%.

Keszegszintre "süllyed" a hekk?

Mivel az oxigénszint leginkább az óceánok mélyebb részein csökken, így az ott honos halak vannak a legjobban kitéve a globális felmelegedés hatásainak. Sajnálatos módon ebbe sok, az emberek által előszeretettel fogyasztott halfaj is beletartozik, mint a különböző tőkehalak és a laposhal.

Noha rengeteg van belőle, és nem kell Argentínáig menni érte, a Balatoni keszeg az átlagembernek túl szálkás, ráadásul sütésekor 30%-os súlycsökkenéssel kell számolni, márpedig a keszeg akkor jó, ha jól ki van sütve. Mindez a hekknél nem állt fenn, de ha beigazolódik a kutatók előrejelzése, miszerint a halak kénytelenek lesznek közelebb költözni a pólusokhoz, hogy hidegebb, oxigéndúsabb élőhelyet találjanak maguknak, és ehhez hozzávesszük a túlhalászatot, valamint a folyamatos szennyezést, könnyen elképzelhető: a világ fehérjekészlete jelentősen csökkenni fog.

A kutatókat is meglepték az eredmények, nem számítottak arra, hogy ilyen mértékben fog csökkenni a halak mérete. Jól látható, hogy az emberiség még csak most kezdi kapizsgálni, milyen hatással van a klímaváltozás a világ vizeire.

Együnk hazait!

Tény, a Balatonban lévő összes hal ehető, finom húsú és egészséges. Ám mivel nem mindet tudják kifogni a horgászok, így nem minden kerül az asztalra. Leginkább a ponty a nyerő, zömében halászlét készítenek belőle, és az év bizonyos szakaszaiban, karácsony, vagy húsvét táján jóval több fogy. A második legkedveltebb halnak a süllő számít, hiszen szálkamentes, másrészt igen divatos, a balatoni süllőnek nemzetközi szinten is van piaca, így az elkészítésének egy igen széles skálája alakult már ki. (Érdemes megjegyezni, hogy a fogas és a süllő ugyanaz, süllőnek hívjuk a fajt, ám amikor meghaladja az egykilós méretet, akkor a Balaton környéki népi megfogalmazás fogasnak nevezi.) Emellett a keszeg is népszerű, de garda is fogható és sokan szeretik is, noha még szálkásabb, mint a keszeg. A ragadozók közül a süllő, a fogassüllő, a harcsa és a csuka, valamint a balin közkedvelt. Ez utóbbi szintén ízletes húsú! (Egy-két élelmes balatoni halsütő fogasként árusítja.)

Éves szinten csecsemőtől a nyugdíjasig 3,8 kg halat eszünk átlagosan - ebben benne van a tengeri hal, a halkonzerv, és egyéb halféleség is. Ez nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony, bár emelkedő szintet mutat. Az itthon elfogyasztott hal tehát nem mind balatoni, folyókból vagy idegen országokból is érkeznek a tányérra.

Mi van egyáltalán a Balatonban?

A Balatonban számos halfaj él, 37 horoggal fogható, közöttük található a ponty, a harcsa, a süllő, a busa, az angolna, nagy tömegekben a garda, a szélhajtóküsz (sneci), amely a ragadozóhalak fő tápláléka, emellett a fehérhalakból, azaz a keszegfélékből is akad jónéhány. Mindazonáltal, a magyar horgász általában pontycentrikus, a Balatonból is ezt fogják, noha eredetileg nem pontyos víz - ezért ezt előtérbe helyezik a haltelepítés során is. A Kis-Balaton nyíltvizében jelentős számban él a vadponty, ez már őshonos hal, azonban helyét a Balatonban már legnagyobbrészt elfoglalta a nemesített, tógazdasági fajta. Persze, van némi természetes szaporulat, csak nem annyi, mint amennyit a horgászok kifognak. Mivel a ponty a legnépszerűbb hal a magyar konyhában, ez érthető, ám milyen okból került busa - amit aligha fogyasztunk - a tó vízébe?

Busásan van busa - pedig horgászati módszerekkel nem fogható

A hetvenes években nagy mennyiségű szervesanyag jutott a vízbe, amit a mikroszervezetek átalakítottak, ennek eredményeként tömeges algatermelés indult be, ami egy idő után veszélyessé vált, és jelentősen rontotta a vízminőséget, a turizmust is. Ezért úgy döntöttek, hogy busát telepítenek a tóba annak érdekében, hogy az algásodást lelassítsák, a vízben lévő szervesanyag mennyiségét csökkentsék, és halhús formájában később élelmezésre fordítsák. Az akkori arab piacra például jó áron lehetett busát szállítani. Arra senki sem gondolt, hogy a busa annyira jól fogja érezni magát, hogy teljesen felborítja a tóbeli halállomány őshonos és természetes állapotát. A horgászt nem nagyon érdekli, mert horgászati módszerekkel nem fogható, a halászati módszerek közül pedig csak az úgynevezett hagyományos kopoltyúshálóval.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter