250 éves a világ legrégebbi állatkertje

A bécsi schönbrunni állatkert a nyáron ünnepli fennállásának 250. évfordulóját.
_{2002.05.15 10:19}

Az állatkertet 1752. július 31-én nyitotta meg Mária Terézia férje, s noha az első 30 évben az uralkodónő parancsára nem tartottak itt ragadozókat, a park a világon a legrégebbi máig fennálló ilyen intézmény.

Az állatkertben a korszerű állattartás követelményeinek megfelelően belül átalakított régi épületekben jelenleg 550 fajta mintegy 3000 egyede él, s a park minden esztendőben újdonságokkal várja látogatóit.

A menazséria története változatos. Bécsben első ízben 1452-ben tartottak állatokat látványosság céljára Lászlónak, Magyarország és Csehország akkor 12 éves királyának szórakoztatására, majd az első igazi állatkertet a XVI. században uralkodó II. Miksa császár építtette a Spanyolországból magával hozott elefántoknak. Hogy az állatok milyen nagy feltűnést keltettek, azt jelzi a Bécs felé vezető úton álló, az elefánthoz címzett fogadók egész sora.
Az újkorban a menazsériák tartása divattá vált az uralkodók körében: a bécsi Belvedere kastély kertjében a XVII. század elején Savoyai Jenő herceg hozott létre ilyet, s a herceg halála után ennek állományát vásárolta meg Lotaringiai Ferenc István, Mária Terézia férje, aki 1723-ban került a bécsi udvarhoz. (A Belvedere menazsériájában egyetlen sas maradt, amely 117 fogságban töltött év után 1824-ben múlt ki.)

Az 1752-ben elkészült schönbrunni állatkertbe az uralkodói pár parancsára az osztrák nagykövetek és utazó kereskedők szerezték be az állatokat.
A kert 1780-ben nyílt meg a közönség számára, amely nagy érdeklődéssel kísérte az egzotikus állatok sorsát. Az első, 1828-ban érkezett zsiráf például olyan feltűnést keltett, hogy egész divatot váltott ki: volt kesztyű, ruha, kalap és frizura "á la giraffe", de még zsiráf-galopp nevű tánc is, ám mikor szegény pára egy év után kimúlt, a divat is elenyészett. Az állatkertben 1914-ben 3400 állat élt.

Az első világháború nyomán a kertet pénzügyi okokból be akarták zárni, de a bécsiek egy nagyvonalú gyűjtőakcióval ezt megakadályozták, ettől kezdve viszont belépti díjat szedtek.
A második világháború is nagy pusztulással járt az állatkertben, s attól kezdve újra és újra napirendre került a bezárás kérdése.

Változás csak 1991-ben következett be, amikor az állatkertet kezelői társaság vette át, élén Dr. Helmut Pechlanerrel, a kert mai igazgatójával.
Azóta sokkal nagyobb a látogatók száma, és a belépti díjakból, valamint szponzorpénzekből származó 50 millió euróból új terrárium és akvárium, új madárházak, elefántpark, a nagymacskáknak 600 négyzetméteres kifutó és legutóbb Ausztrália-ház épült.
Az évfordulóra adják át az Esőerdő-házat.

Nagy ünneplés azonban nem lesz a néhány héttel ezelőtti tragikus baleset miatt, amelynek során a jaguárok megöltek egy óvatlan ápolónőt. A nagymacskák területét most az áldozatról Sabine Janiba háznak nevezik el.

Az állatkert - amelynek legvonzóbb szenzációi Abu, az éppen egyéves kiselefánt, az új koalák, és az idei télen született jegesmedvebocsok - július utolsó két napján mérsékelt belépti díjakkal várja majd látogatóit.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!