Rák egy vírusos fertőzéstől - az alattomos limfóma 1. rész

A limfóma - a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos betegség - időben megkezdett kezelése gyógyulást hozhat. Hazánkban évente mintegy ezer új esetet fedeznek fel, míg világszerte egy millióan élnek ezzel a betegséggel.
_{2007.08.13 09:53, Forrás: MTI}

A krónikus lefolyású betegség tünetei nem látványosak, és más, kevésbé súlyos kórokban is előfordulnak. Következő sorozatunkat a limfóma világnapja alkalmából tesszük közé.

Bár a hematológiai daganatok a tumoros betegségek sorában elől állnak, mégis viszonylag kevéssé ismertek, az egészséges népesség tagjai mellett még a betegek többsége is igen keveset tud az onko-hematológiai problémákról. Ezek sorában a limfómák - az orvostudomány és a gyógyszerészet fejlődése nyomán - a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegségnek számítanak.

Egy millióra tehető a világon a limfómával élők száma, minden évben mintegy 360 ezer új esetet diagnosztizálnak - vagyis naponta ezret. Évente csaknem 200 ezren halnak meg limfóma miatt. Egyes fajtái - kezelés nélkül - akár hat hónapon belül végzetessé válnak. A legtöbb esetben a kór kialakulásának oka ismeretlen marad, annyit azonban megfigyeltek a szakemberek, hogy egyes típusai nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki azoknál, akik beültetett szerv kilökődése ellen szednek gyógyszert, vagy az immunrendszerük betegség (pl. HIV, AIDS) miatt legyengült. Egyes vegyi anyagok (rovarölő, fatartósító szerek) is előidézhetik. Annyit tudni biztosan, hogy nem fertőző, nem örökletes, nem kell a családi halmozódástól tartani.

Előfordulási gyakorisága - az 1970-es évek elejétől kezdve szinte megduplázódott - a korral párhuzamosan nő. Minden életszakaszban, mind két nemben támadhat, életstílustól függetlenül. Ebben szerepet játszhatnak a környezeti ártalmak (kémiai, sugárhatások, vírusok, a genetikai károsodás). A gyerekeket érintő daganattípusok között ez a harmadik leggyakoribb tumor. A nehezen felismerhető betegség áldozatai közül sokan téves diagnózissal, vagy diagnózis nélkül élnek, kínlódnak, nem is tudván, hogy létezhet gyógyulás.

A közvélemény kevéssé ismeri a kórt. Egy globális felmérés adatai szerint a megkérdezettek háromnegyede (74 százaléka) nem tudja, hogy a rák egy formájáról van szó, illetve az emberek alig fele hallott egyáltalán valamit a limfómá(k)ról. Legjellemzőbb tünetei: fájdalmatlan duzzanat a nyakon, hónaljban, lágyékon (többnyire ez a legfeltűnőbb), éjszakai izzadás, megmagyarázhatatlan láz. Ezen kívül fogyás és fáradékonyság, gyengeség, köhögés és nehéz, nehezített légzés, valamint az állandó viszketés.

A duzzanat a test más részén (gyomor, idegrendszer, bőr) is mutatkozhat - pontos diagnózist a megnagyobbodott nyirokcsomó szövettani mintavétele adhat. Nehezen állítanak fel diagnózist az orvosok, ha a mell- vagy hasüregben jelentkezik a csomó. Köhögés, fulladás, hasi bizonytalanság, deréktáji fájdalom lehet az első tünet. A kiterjedt, előrehaladott állapot vérképeltérést, például vérszegénységet okozhat.

A duzzanat leggyakrabban bakteriális vagy vírusfertőzés hatására jön létre, az immunsejtek fokozott beáramlása, illetve a limfoid sejtek gyors helyi felszaporodása nyomán, de az egész szervezetet érintő fertőzés hatására is keletkezhet.

Az idősebb korban relatíve gyakrabban fordul elő, hogy a tumor nyirokcsomó áttétet ad, illetve, hogy nyirok-, és/vagy vérképző szervi daganat fejlődik ki. A tapintható vagy kimutatható méretűt megnagyobbodott nyirokcsomónak nevezik. Felnőtteknél az 1 cm-nél nagyobbat tekintik kórosnak. A helyhez köthető duzzanat megjelenése mögött többnyire fertőzés áll. A góc felszámolása, vagy a spontán gyógyulás után 2-4 héten belül a csomó kisebb lesz. Amikor két vagy több nyirokcsomó nem szomszédos régióban van, generalizáltnak mondják - többnyire ez az állapot is fertőzéshez köthető, ám ekkor már szóba jöhet a rosszindulatú folyamat és a szisztémás betegség. Az egymással összekapaszkodott duzzanatok egyértelműen daganatra utalnak.

A puha tapintás általában a gyulladásos eredetű vagy az autóimmun betegség esetén kifejlődő csomót jellemzi. A daganatos eredetű duzzanat kemény tapintású, általában fájdalmatlan, környezetéből kiemelhető (mobilis). A nyirokcsomók vírusos eredetű megnagyobbodásával járó esetek közül leggyakoribb az Epstein-Barr-vírus által okozott mononukleózis, de a citomegalo-, a herpeszvírus, illetve a legegyszerűbb vírusfertőzés is okozhat nyaki nyirokcsomó megnagyobbodást.

A fertőzés kizárása után az orvosnak és az érintett betegnek is daganatra kell gondolnia. A nyaki nyirokcsomó fej-, nyaki, a hónalji pedig emlő-, tüdődaganatra utal. A baloldali kulcscsont feletti (Virchow-féle) nyirokcsomó-duzzanat leginkább emésztőrendszeri, hasnyálmirigy, tüdő, nőgyógyászati, here-, vagy prosztatadaganat áttéte lehet.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A tünetmentes daganatos betegség: limfóma